Visszavonta a Lukoilra tett ajánlatát a cég, amelyet az amerikai pénzügy a Kreml bábjának nevezett

A Gunvor tagad, de a biznisz helyett egyelőre inkább tisztára mosná a nevét. A nemzetközi kereskedőcég orosz alapítóját az Egyesült Államok 2014-ben tette szankciós listára, mert Vlagyimir Putyin belső köreihez sorolják.

  • HVG

A genfi székhelyű, az orosz energiacégekkel évtizedekig üzletelő Gunvor visszavonta ajánlatát az amerikai szankciók alá vont Lukoil nemzetközi eszközeire, miután az amerikai pénzügyminisztérium „a Kreml bábjának” nevezte, és kizárta, hogy a vállalat valaha is engedélyhez jusson – írja a Bloomberg.

A vállalat visszautasította az „alapvetően félrevezetőnek és hamisnak” tartott vádat, és jelezte, hogy igyekszik tisztázni a félreértést, de egyelőre eláll az üzlettől.

Az amerikai üzleti lap szerint a csütörtöki fejlemények ellentétben állnak a múlt heti eseményekkel, amikor a Gunvor még az Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalával (OFAC) és más szankciós hatóságokkal tárgyalt az ügylet érdekében, amely integrált olajtermelő-feldolgozó szereplővé alakította volna. A vállalat azt is bejelentette akkor, hogy 2,81 milliárd dolláros hitelkeretet vont be amerikai banki leánycégek részvételével, ami a globális nyersanyag-kereskedők szokásos finanszírozási modellje.

https://hvg.hu/kkv/20251028_oroszorszag-olaj-lukoil-egyesult-allamok-szankciok

Tény, hogy a társalapító Gennagyij Timcsenko Vlagyimir Putyin orosz elnök barátja, és 2014-ben amerikai szankciós listára került a Krím orosz annexiójával összefüggésben. Az indoklás szerint az üzletember Putyin belső köréhez tartozik, tevékenysége az energiaszektorban közvetlenül kapcsolódik az elnökhöz, és az amerikai pénzügyminisztérium azt állította, hogy annak érdekeltsége is van a Gunvorban, illetve hozzáférhet a cég forrásaihoz. A Gunvor ezt tagadta, mindenesetre Torbjörn Törnqvist felvásárolta Tyimcsenko részesedését.

Törnqvist csütörtökön arról beszélt: a Lukoil-portfólió megvásárlása „tiszta szakítás” lett volna az orosz befolyástól, és kizárta, hogy az amerikai szankciók esetleges feloldása után visszaadnának bármit a Lukoilnak – azt ugyanakkor nem, hogy egyes eszközöket továbbadjanak más vállalatoknak. A cég hangsúlyozta átlátható működésüket és tulajdoni viszonyaikat, szerintük a cég évekkel ezelőtt eltávolodott Oroszországtól, a szankciók értelmében minden orosz eszközüktől megszabadultak, az ukrajnai inváziót pedig nyilvánosan elítélték.

Mint arról a HVG is beszámolt, a második legnagyobb orosz olajkitermelő Lukoil az amerikai szankciók miatt kénytelen eladni külföldi érdekeltségeit (a másik szankcionált vállalat a Rosznyefty). A Lukoil a globális olajtermelés nagyjából 2 százalékát adja. A vállalat nem közölte, hogy pontosan mely külföldi érdekeltségeitől kíván megválni. Legnagyobb külföldi eszköze egy iraki olajmező, amely a világ egyik legnagyobbja, és amelyben 75 százalékos részesedéssel rendelkezik. A vállalat tulajdonában van még a Lukoil Nyeftohim Burgasz finomító Bulgáriában, amely a Balkán legnagyobb finomítója, valamint a Petrotel olajfinomító Romániában.

https://hvg.hu/gazdasag/20251023_mol-orosz-szanciok-olaj-tatnyefty-janaf

Hozzászólások