A Mol is megérezheti a Trump által most kivetett szankciók hatását

Nehéz helyzetbe kerülhet a Mol, ha nem tud fizetni a szerda este szankciók alá vont Lukoilnak vagy a Rosznyeftynek a Barátság vezetéken érkező orosz kőolajért, és nem tud alternatív orosz beszállítót találni. A Bloomberg szerint ez a két vállalat felelős az orosz kőolajexport közel feléért, azaz

napi körülbelül 2,2 millió hordóért, a szankciók tehát valóban húsba vágók lehetnek Oroszország számára, az állami bevételek negyedét ugyanis az olaj- és gázipari bevételek adják.

A napokban ugyan felröppent a hír az amerikai és orosz elnök budapesti találkozójának lehetőségéről, ez hamar kútba esett, az Egyesült Államok pedig szerdán feketelistára tette a Rosznyeftyet és a Lukoilt, párhuzamosan azzal, hogy életbe léptek az EU-s korlátozások az orosz LNG-importra. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint a szankciókra azért van szükség, mert Moszkva nem elkötelezett a békefolyamat mellett, egyben sürgette Oroszországot, hogy „hagyjon fel a gyilkolással”, és azonnali tűzszünetre szólította fel.

„Mivel Putyin elnök nem hajlandó befejezni ezt az értelmetlen háborút, a pénzügyminisztérium szankciókat léptet életbe Oroszország két legnagyobb olajcége ellen, amelyek a Kreml háborús gépezetét finanszírozzák. A tárca készen áll arra, hogy szükség esetén további lépéseket tegyen Trump elnök egy újabb háború lezárása érdekében tett erőfeszítéseinek támogatására” – mondta Bessent. Az Egyesült Államok lépése bő egy héttel azután történt, hogy az Egyesült Királyság október 15-én szintén szankciókkal sújtotta a két orosz olajtársaságot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a részvételével zajló mai EU-csúcson (amelyen Orbán Viktor miniszterelnök nem vesz részt) üdvözölte az amerikai lépést, és hozzátette, hogy hasonló előrelépést vár a Tomahawk rakétákkal kapcsolatban. „Erős és nagyon várt üzenet arról, hogy az agresszió nem marad válasz nélkül” – mondta az AFP hírügynökség szerint.

Dmitrij Medvegyev korábbi orosz kormányfő és elnök szerint Donald Trump amerikai elnök a csütörtök virradóra bejelentett szankciókkal „harci ösvényre lépett” Oroszországgal szemben. Szerinte a lépés bizonyítja, hogy „az Egyesült Államok az ellenségünk”, akinek elnökét „szószátyár béketeremtőnek” titulálta, és aki végső soron olyan döntéseket hozott, amelyek Oroszországgal szembeni háborús cselekmények, és Trump most már teljes mértékben „az őrült Európa oldalára állt” – idézi a politikus Telegram-bejegyzését a Sky News.

Más orosz források viszont úgy nyilatkoztak a Reuters szerint a szankciókról, mint amelyek „nem produktívak”, és nem befolyásolják az orosz követeléseket a háború lezárására vonatkozóan. A szankciókkal kapcsolatban az orosz külügyminisztérium is megnyilvánult. Maria Zaharova szóvivő Moszkvában beszélt arról a sajtónak, hogy a lépés kontraproduktív a béke szempontjából, és kudarc lesz a vége.

Mit jelent ez Magyarország számára?

Már tavaly is akadozott a Lukoil kőolajszállítása a Barátság vezetéken keresztül, miután az ukrán kormány szankciók alá vonta az orosz olajvállalatot és annak kereskedő leányvállalatát, a Litascót. Bár ez utóbbi a szerdán közzétett friss amerikai szankciós listán nem szerepel nevesítve, mivel 100 százalékos tulajdonosa a Lukoil, ezért biztosan érinti a bejelentés. Akkor az volt a megoldás, hogy a Mol már a belorusz határon átvette a szállított kőolaj tulajdonjogát, így formailag a magyar olajcég szállítmánya haladt a Barátság vezetékben.

A mostani szankciók azonban azon (nem amerikai) pénzintézetekre is vonatkoznak másodlagos szankciók formájában, amelyek kapcsolatban maradnak az eljárás alá vont orosz kőolajvállalatokkal, és azt kockáztatják, hogy kizárják őket a dolláralapú pénzügyi rendszerből, történjen bármilyen devizában is a tranzakció. Mivel a globális pénzügyi rendszer elszámolási alapja továbbra is dollárban történik, egy ilyen kizárás teljesen elszigetelné és működésképtelenné tenné a pénzintézeteket.

Ez azt valószínűsíti, hogy a Mol partnerbankja sem fogja vállalni ezt a rizikót, Így a Mol várhatóan nem tud tartósan, kockázatmentesen fizetni a Lukoilnak – még euróban sem –, mert a saját bankja és annak elszámoló partnerei szankciós célkeresztbe kerülhetnek.

Bár a kormány narratívájában Donald Trump „békeelnök”, az Európai Unió pedig háborús uszító, fontos kiemelni, hogy a szállítások esetleges meghiúsulását nem az EU okozza, hiszen továbbra is érvényben van Csehország, Magyarország és Szlovákia számára a mentesség a vezetéken érkező orosz kőolaj vásárlásának tilalma alól.

Ugyanakkor mivel a Mol nem teszi közzé, hogy pontosan mely orosz vállalatoktól vásárol olajat, az is elképzelhető, hogy a közvetlenül a Lukoiltól vásárolt kőolaj mennyisége mára elenyészővé vált, és a magyar vállalat más szereplőktől, például a Tatnyefttől szerzi be a szükséges mennyiséget. Egy esetleges visszaesés a szállításokban azonban borítékolhatóan üzemanyagár-emelkedést okozhat az érintett országokban (tehát hazánkon kívül Csehországban és Szlovákiában).

Bár nem a szankciók miatt, de a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) csütörtökön arra kérte a légitársaságokat, hogy lehetőleg ne Ferihegyen akarják teletankolni gépeiket. A BA ugyanis Százhalombattáról kapja a kerozint, amely az üzemben történt tűzeset miatt csökkent kapacitáson működik. A reptér azzal indokolja a kérést, hogy zavarok vannak a repülőgép-üzemanyag ellátási láncban, ami minden üzemanyag-kiszolgálót érint.

Hernádi Zsolt Mol-vezér augusztus végén azt nyilatkozta az ATV-nek: szükség van a diverzifikációra és az alternatív útvonalak kiépítésére, „és 2026-2027-re képesek is leszünk arra, hogy ha valamilyen okból nem lenne orosz olaj, akkor legyen más választás”, ennek költségét 200 milliárd forintra taksálta. Majd feltette az akkor még pusztán retorikainak tűnő kérdést: „Miért kellene leválni?”, amely kérdés a Trump-kormányzat szerdai döntésével hirtelen égetően fontossá vált. Hernádi azt is kijelentette: az orosz olaj alternatívájára csak haváriahelyzetben lehet szükség, és nem azért, mert máshonnan importálnánk.

A Mol egyébként annyira diverzifikál, hogy míg 2021-ben még csupán 60 százalék volt az orosz kőolaj aránya, ez 2025 közepére 90 százalék fölé nőtt.

Az orosz olaj nyugati olajokhoz képest sokáig fennálló árelőnye a Molnak rengeteg profitot hozott, de a Normeston közvetítőcégnek is, mely korábban rendre Mol-közeli ügyletekben bukkant fel, az invázió megindulása után pedig ismét nagyon fontos szerephez jutott. A cég orosz tulajdonosi körét az Important Stories orosz tényfeltáró újságírói egészen Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolataiig vezették el.

Kérdéseinkkel megkerestük a Molt is, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e élő szerződésük a Lukoillal vagy a Rosznyefttyel vagy bármely leányvállalatukkal, van-e olyan pénzintézet, amely már jelezte, hogy a másodlagos szankciós kitettség miatt leállítja az orosz cégek felé irányuló tranzakciókat, illetve hogyan tervezik az esetlegesen kieső kőolajmennyiség pótlását, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Honnan jöhet pótlás?

Amennyiben azonban számottevő mennyiség érkezik úgy, hogy azért a Mol a Lukoilnak vagy annak legalább 50 százalékos tulajdonú leányvállalatának fizet, sürgősen meg kell oldani a forrásdiverzifikálást, amely két módon történhet:

vagy olyan orosz szállítót keres a Mol, amely nem áll amerikai szankciók alatt (ez a terjedelmes lista alapján nehéz feladat lesz), vagy az Adria vezetéken keresztül történő szállítást pörgeti fel.

Ennek üzemeltetőjével, a Janaffal azonban korántsem felhőtlen a Mol viszonya, ezen pedig Szijjártó Péter külügyminiszter folyamatos támadásai tovább rontanak.

A Mol nemrég közölte, hogy a Janaf nem képes folyamatosan akkora kapacitást biztosítani, amely a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóinak ellátásához szükséges, amit a Janaf tagadott, és azt állította, a Mol kérésére csökkentették a tesztek során az átfolyást, amire hivatkozva aztán Szijjártó el tudta mondani, hogy az Adria vezeték nem alkalmas a Mol igényeinek kielégítésére.

Az elmúlt hetekben az a hír is felröppent a horvát sajtóban, hogy a Mol részesedést vásárolna a Janafban (a Molnak 2011 óta 49 százalékos részesedése van a horvát olajipari INA-ban), amelyre a horvát kormány úgy reagált, hogy a vállalat nem eladó. A Janaf pedig közölte: nagy mennyiségű szállítás esetén jóval kedvezőbb árat tudnának kínálni a Molnak.

Nem nekünk szól

Az amerikai intézkedések főként India és Kína ellen irányulnak, a két ország vált az orosz kőolaj egyik első számú vásárlójává az orosz–ukrán háború kirobbanását követő években.

India jelenleg 1,6-1,8 millió hordót importál orosz forrásokon keresztül, Kína még ennél is többet, a mennyiség vélhetően meghaladja a 2 millió hordót.

A Bloomberg szerint az indiai olajvállalatok október 23-án közölték: november 21-ig le kell zárni minden, a két orosz vállalathoz kötődő ügyletet, utána az orosz szállítások „közel zéróra” eshetnek. A cégek vezetői szerint a fekete­listázás mellett a másodlagos szankciók kockázata ellehetetleníti a pénzügyi és logisztikai teljesítést. Az indiai kőolajszükséglet 36 százaléka érkezik jelenleg Oroszországból, ez azonban megfordulhat, és India vélhetően közel-keleti forrásokból fogja pótolni a szankciók nyomán kieső mennyiséget.

Donald Trump már október közepén arról beszélt: Narendra Modi indiai miniszterelnök megígérte neki, hogy felhagy az orosz olaj vásárlásával, ezt ugyanakkor az indiai kormány szóvivője nem ismerte el, csupán arról beszélt: „folyamatban vannak” a tárgyalások az amerikai adminisztrációval, amely „érdeklődést mutatott az Indiával való energetikai együttműködés elmélyítésére”. „A prioritás számunkra továbbra is az indiai fogyasztók érdekeinek védelme a változékony energetikai helyzetben. Az importról szóló stratégiánkat egyedül ez a cél vezérli” – tette hozzá.

Az amerikai üzleti lap forrásai szerint Pekingben is sokkot okozott az amerikai bejelentés, bár korábban nem kifejezetten izgatta magát az Oroszország ellen kivetett nemzetközi szankciók miatt. A kínai finomítók jelenleg az ellátásbiztonságot és a másodlagos büntetések elkerülését próbálják összeegyeztetni a hírek szerint. A kínai szereplőket érintő másodlagos szankciók érvényesítése azonban nehéz feladat lehet, és újabb politikai feszültségek forrása lehet az Egyesült Államok és Kína között, emellett technikailag is nehezen kivitelezhető.

A Brent kőolaj árfolyama a szankciók hatására 7 százalékkal 65 dollárra szökött a csütörtök délelőtti állás szerint.