Csak egy ország előzte meg Magyarországot a cégcsődök emelkedésében az EU-ban

Aggasztó adatok sorakoznak az Eurostat cégbejegyzéseket és csődbejelentéseket összegyűjtő kiadványában, Magyarországon vált fizetésképtelenné a második legtöbb vállalkozás a harmadik negyedévben az EU-ban, a hazai cégalapítások száma pedig az uniós lista negyedik legrosszabb helyezésére volt elég, olvasható az Economx cikkében.

A csődbejelentések aránya a 2021-es bázisév megfelelő negyedéveihez képest így alakult nálunk eddig idén:

• Q1 238 százalékos növekedés
• Q2 269,3 százalékos növekedés
• Q3 247,4 százalékos növekedés

Ennél jobban az EU-n belül csak Görögországban ugrottak meg a negyedéves becsődölési adatok, ott 352,4, 355,1 és 572,6 százalékos a növekedés. Viszont az Economx szerint az elmúlt négy év tükrében arányaiban nálunk szűnt meg a legtöbb vállalkozás.

A cégalapításokkal sem állunk jól. Mínusz 12,5, mínusz 12,6 és mínusz 11 százalékos adatunk hátulról a negyedik helyre elég – mögöttünk Svédország, Málta és Dánia áll, a legtöbb új céget pedig a csődök terén is a legnagyobb értékeket hozó Görögországban jegyezték be (31, 43,9, illetve 53,7 százalékos negyedéves növekedésekkel).

V4-es tükörben is rosszak az adataink, cégbejelentéseknél a már említett, 2021-hez mérten -11 százalékos harmadik negyedévünkkel szemben Lengyelországban 1,8 százalékkal csökkent a cégalapítások száma (itt a csődöké 12 százalékkal nőtt), Csehországban 9,9 százalékkal nőtt a bejegyzések mennyisége (a csődöké meg 46,2 százalékkal), Szlovákiában pedig 30,6 százalékkal több céget jegyeztek be (és 6,9 százalékkal több jelentett csődöt).

Összességében az európai uniós vállalkozások regisztrációinak száma kereken 4 százalékkal nőtt 2025 második negyedévéhez képest, a csődeljárások száma pedig 4,4 százalékkal emelkedett 2025 második negyedévéhez viszonyítva. A legnagyobb növekedés az információs és kommunikációs szektorban volt tapasztalható (+6,0 százalék), ezt követte az építőipar (+5,9 százalék) és a közlekedés (+5,5 százalék). A csődök száma öt ágazatban nőtt, a leginkább a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (+20,7 százalék), a közlekedés (+18,7 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások (+14,1 százalék) területén.