Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A közép-kelet-európai régióban 2024-ben 2,6 százalékos átlagos GDP-növekedés következett be éves összevetésben, szemben a 2023-as év 0,8 százalékos többlettel, a becsődölt vállalkozások száma mégis nőtt, mutat rá a Coface hétfői közleménye.
A nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzése szerint a kép csalóka. Elsőre ugyanis azt látni, hogy a csődök száma regionális szinten 9%-kal csökkent, 50 248-ról 45 938-ra változott 2023 és 2024 között, de ez megtévesztő lehet. A magyar jogszabályi változások ugyanis torzítják a számokat. A magyar számok figyelembevétele nélkül a fizetésképtelenségek száma valójában nőtt, 2023-as 29 771-es értékről 2024-ben 30 680-ra (+3%), ami a régió üzleti környezetének tartós sebezhetőségét jelzi.
A Coface szerint sok vállalat, különösen a gyártó és a szállítási ágazatokban, már túl sok ütést kapott. A fizetésképtelenségek növekedése mélyebb strukturális problémákat és a korábbi válságok késleltetett hatását tükrözi.
Magyarországon csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma, de ennek részben technikai okai vannak a bázishatás mellett. Nálunk regisztrálták a legmarkánsabb, több mint 25 százalékos csökkenést csődök terén a 2022-es ideiglenes kilengést követő jogi szabályozás változása miatt, valamint a magas 2023-as értékek is szerepet játszottak a csökkenésben.
Fontos megemlíteni, hogy 2022 szeptember elsejével jött a változás, vagyis az új katás adófizetési rendszer, attól fogva a katázást választó vállalkozó az aktív hónapok száma x 1,5 millió forintos keret után adózik, ha ezt túllépi, akkor a keret feletti bevételre 40 százalékos különadót fizet. Ennek a hatása 2023-ban vált láthatóvá. Abban az évben ugyanis egy új, kényszertörlésekhez kapcsolódó technikai elem megjelenése, valamint a kata változása is befolyásolta az eredményeket, de nem szabad elfelejteni a járvány idején elhalasztott cégmegszűnések 2023-as évre gyakorolt, áthúzódó hatásáról sem.
Visszatérve a friss, tavalyi számokra: Magyarország mellett Szerbia és Bulgária is csökkenést (-12,1 százalék, illetve -5,7 százalék) mutatott, ami a stabilabb makrogazdasági környezetnek köszönhető. Ezzel szemben jelentősen nőtt a fizetésképtelenségek száma Szlovénia (+32,4 százalék), Lettország (+24,6 százalék), Észtország (+10,2 százalék) és Horvátország (+7,3 százalék) esetében, ami a gyenge belföldi kereslet, a megnövekedett költségek és a strukturális kihívások miatt következett be, különösen az építőipar és a kereskedelem területén.
Románia is jelentős, 9,4%-os növekedést tapasztalt, elsősorban a közép- és nagyvállalatok körében, a magas infláció és a fiskális egyensúlyhiány hatására. Lengyelország 19%-os fizetésképtelenségi emelkedést jelentett, ami nagyrészt a pandémiás időszakban bevezetett, ma már széles körben alkalmazott szerkezetátalakítási eljárásoknak köszönhető, amelyek a likviditási problémák kezelésére szolgálnak. Eközben Csehország (+1,9 százalék) és Szlovákia (-3,5 százalék) viszonylag stabil trendet mutatott, Litvánia pedig az előző évhez képest változatlan szinten maradt (-1%), ahol a fizetésképtelenségek elsősorban az építőiparra és a kiskereskedelemre koncentrálódtak.
