Mérgező örökvegyületeket mutattak ki a vízben a Duna menti gyárak körül, Karácsony Gergely szerint Budapesten biztonságosan fogyasztható az ivóvíz

Egy friss magyar kutatás aggasztó eredményekre jutott, amikor a Duna partjára telepített nagyobb akkumulátorgyárak és papírgyár, illetve olajfinomító környékén vizsgálták a folyó vizét és üledékét. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a 2024-ben kezdtek örök vegyi anyagok, pontosabban PFAS-ek (per- and polyfluoroalkyl substance, magyarul per- és polifluoralkil anyagok) után kutatni, és eredményeiket a Journal of Environmental Chemical Engineering folyóiratban 2026-ban megjelent közleményükben foglalták össze.

Mint a Telex írja, a PFAS-család több ezer, különböző mértékben fluorozott szerves vegyületet takar, és közéjük tartoznak különböző növényvédő szerek, gyomirtók és gyógyszerek is, de az akkumulátorgyártásnál is használnak ilyen anyagokat. Kiemelték, a pontforrásokon – tehát ott, ahol a szennyvíz a vízbe kerül – végzett mérések egyértelműen jelzik, ha az adott ipari létesítményben az ilyen vegyületek eltávolítására nem kellően hatékony víztisztítási technológiát alkalmaznak.

A HUN-REN kutatói szerint a Duna mint fontos ivó- és öntözővíz, szállítási és rekreációs forrás a hozzá csatlakozó iparosított és mezőgazdasági területek miatt különösen kitett a PFAS-szennyezések szempontjából. Ezek a vegyületek a vízben és az üledékben is megtalálhatók, utóbbi jelentős szervesanyag-tartalma miatt elsősorban ott, a folyómeder alján dúsulnak, és árvizek idején részben mobilizálódnak, ezzel hosszú ideig hatással lehetnek a vízi ökoszisztémára.

https://hvg.hu/tudomany/20250203_orok-vegyi-anyag-pfas-daganatos-megbetegedes-ivoviz

A szakemberek 2024. július és 2025. január között 96 mintát vettek összesen nyolc magyarországi helyszínről. A kutatók a legnagyobb mértékű szennyezést közvetlenül az ipari kibocsátások közelében mérték, a vegyületek koncentrációja pedig a kibocsátási ponttól távolodva 30–40 százalékkal csökkent, ami egyértelműen ipari forrásmintázatra utal. A legmagasabb üledéki koncentrációt a komáromi akkugyár környezetében találták, de magas volt még a PFAS-szint a dunaföldvári papírgyár környékén is, az akkumulátorgyáraknál pedig kifejezetten a rövid szénláncú, az üledékhez kevésbé kötődő PFAS dominált, ami a parti szűrésnél nagyobb környezeti kockázatot jelenthet.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatás nem tudta közvetlenül visszavezetni a PFAS-anyagok kibocsátását a gyárak tevékenységére, de az elég erős közvetett bizonyíték, hogy a koncentrációjuk a gyáraktól távolodva jelentősen csökkent. A kutatás emellett nem célozta a PFAS vegyületek számszerűsítését, hiszen az alkalmazott méréstechnika ezt nem tette lehetővé, de eredményeiknek ad a január 12-én bevezetett új, európai uniós ívóvíz-irányelv, ami a PFAS-szennyezők összkoncentrációját 0,5 mikrogramm/liter értékben határozza meg.

„Tekintettel arra, hogy az ívóvízellátás több Duna menti településen, így Budapesten is, döntő mértékben parti szűrésű kútrendszereken alapul, és hogy a frissen publikált eredmények szerint számolnunk kell azzal, hogy az akkumulátorokban használt PFAS-komponensek (például GenX vagy ADONA) átjutnak a szűrőrétegen, gyors intézkedésekre van szükség az új előírásoknak megfelelő ívóvízminőség biztosításához” – nyilatkozta a Telexnek Záray Gyula, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, és a kutatás egyik szerzője.

A cikkre azóta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is reagált. Facebook-posztjában azt írta, hogy budapesti csapvíz megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak, a Fővárosi Vízművek saját mérései szerint a budapesti víznyerő és szolgáltatási területeken az érintett vegyületek koncentrációja az egészségügyi határérték 30 százaléka alatt van.

Budapest ivóvízellátása döntően a Duna menti, úgynevezett parti szűrésű vízbázisokra épül. A folyó vize a kavicsos-homokos üledékrétegen természetes módon átszűrődve jut el a kutakba. Ez a réteg természetes tisztítórétegként működik. De a Fővárosi Vízművek is rendszeresen és alaposan ellenőriz, több víznyerő területen és fogyasztási ponton is vizsgálják az úgynevezett örökszennyező anyagok jelenlétét. A Fővárosi Vízművek laboratóriuma jelentős műszaki fejlesztésekkel felkészült az uniós előírások szerinti rendszeres mérésekre, így a jövőben is biztosított a folyamatos ellenőrzés.

Emellett azért megjegyezte, elkerülhetetlen a változás amiatt, mert kormány szisztematikusan gyengítette az elmúlt években a környezetvédelmi intézményrendszert.

A botrányos gödi eset után végképp elég abból, hogy szennyező gyárak veszélyeztetik az emberek biztonságát a hatóságok félrenézése, vagy kegyes asszisztenciája mellett. Biztos, hogy ez így nem mehet tovább

– tette hozzá.

https://hvg.hu/ingatlan/20260211_god-gyar-anyagok-rakkelto

(Kiemelt képünk csak illusztráció.)