Volt olyan nap az augusztusi energiakrízis során, amikor a Paksi Atomerőmű közel teljes leállítása miatt kialakult veszteség meghaladta a kétmilliárd forintot is, a teljes időszak összesített vesztesége pedig 37,4 milliárd forintot tett ki, számította ki a G7.
A lap a július 18-án rövid ideig a vízhőmérséklet miatti 160 megawattos leterheléssel kezdődő, majd július 27-től több lépcsőben zajló, 2026. augusztus 26-ig tartó leterhelések időszakát vizsgálta, amikor az atomerőművet fokozatosan, több lépcsőben korlátozták.
A G7 a számítás során abból indult ki, hogy alapesetben a Paksi Atomerőmű teljes termelését az MVM-csoport kereskedő cégének értékesíti, vagyis az erőmű által le nem szállított energia miatt az MVM-nek a kieső paksi áramot piaci forrásokból kellett biztosítania. Vagyis az MVM mint az erőmű tulajdonosa számára a többlet kereskedelmi költség a piaci áron beszerzett és a meg nem termelt áram termelési önköltségének különbsége. A lap részletesen ír a számítási módszertanról, ezt el lehet olvasni az eredeti cikkben.
Arra jutottak, hogy az erőmű 1850 megawattos normál működését feltételezve a teljes vizsgált időszakban 922 ezer gigawattóra termelés eshetett ki, mely helyébe 37,4 milliárd forintért vásároltak energiát.
https://hvg.hu/360/20260906_hvg-paksi-atomeromu-vizhiany-1983
A lap felteszi a kérdést, hogy kit terhel az üzleti veszteség. Mint írják, ennek meghatározásához fontos körülmény, hogy vajon a bekövetkezett kisvizes állapot rendkívüli, előre nem látható eseménynek tekinthető-e, hiszen ebben az esetben nem várható el az üzemeltetőtől, hogy előre felkészüljön a kárenyhítésre. Az azonnali beavatkozást igénylő vészhelyzetek, természeti katasztrófák esetén indokolt lehet a költségek társadalmasítása.
A G7 szerint az augusztusi kisvizes állapot nem tekinthető rendkívüli eseménynek, mert például már a Paks 2 erőmű előkészítésére indított Lévai projekt keretein belül a 2010-es évtized első éveiben készült hidrológiai vizsgálatok is felhívták a figyelmet a vízellátással kapcsolatos kihívások kezelésének szükségességére.
Mint írják, ez alapján nehéz lenne elfogadni, hogy az idén nyári helyzet olyan rendkívüli esemény, amelyre ne lehetett volna előre kockázatcsökkentési tervvel készülni. Ezért szerintük, ha az MVM magánvállalat lenne, egyértelmű, hogy ez a veszteség a tulajdonosokat kellene, hogy terhelje. Úgy látják, ez akkor sem lehet másként, ha a cég állami tulajdonban van, ez a körülmény nem ad indokot arra, hogy a társadalom állja az elmaradt üzemeltetői kockázatmenedzsment miatti veszteséget.
Nyitókép: Fenékküszöb építése a Paksi Atomerőműnél. HVG / Fazekas István
