A továbbiakban nem szükséges semmilyen előzetes bejelentést vagy kérelmet benyújtani a minisztériumunk felé az érintett építési anyagok országhatáron túli kivitele előtt. A gazdasági szereplők szabadon, a korábbi adminisztratív terhek nélkül bonyolíthatják le ezeket a tevékenységeiket – írja tájékoztatójában a Beruházási Minisztérium illetékes helyettes államtitkársága.
Az exportkorlátozás tulajdonképpen már pár nappal korábban, október 1-én megszűnt, amikor kihirdették a magyar építészetről szóló 2023-as törvényt és egyéb vonatkozó jogszabályokat módosító jogszabályt.
Eredetileg még a koronavírus-járvány idején, 2021 júliusában döntött úgy a magyar kormány, hogy egyes építőanyagok kivitele bejelentési kötelezettség alá esik, és a magyar állam ezen építőanyagok tekintetében elővásárlási és vételi jogot gyakorolhat. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben arra hivatkozva, hogy a szóban forgó eljárás mennyiségi korlátozással azonos hatású és nem igazolt intézkedésnek minősül, és ezáltal
sérti az áruk szabad mozgásának elvét.
Mivel a korlátozások a harmadik országokba irányuló kivitelre is kiterjednek, a Bizottság azt állította, hogy
Magyarország az Európai Unió közös kereskedelempolitika területén fennálló kizárólagos hatáskörét is figyelmen kívül hagyta.
Végül eredménytelen egyeztetések után 2023-ban a bizottság beperelte Magyarországot, s ebben az ügyben 2025 novemberében hozott ítéletet az Európai Bíróság.
A bíróság teljes egészében helyt adott a bizottság keresetének, és megállapította Magyarország kötelezettségszegését.
Az Európai Bizottság aztán 2026 márciusában hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, mivel az ország nem tett eleget az Európai Bíróság ítéletének.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
