Még a koronavírus-járvány idején, 2021 júliusában döntött úgy a magyar kormány, hogy az építőanyagok kivitele bejelentési kötelezettség alá esik, és a magyar állam ezen építőanyagok tekintetében elővásárlási és vételi jogot gyakorolhat. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben arra hivatkozva, hogy
a szóban forgó eljárás mennyiségi korlátozással azonos hatású és nem igazolt intézkedésnek minősül, és ezáltal sérti az áruk szabad mozgásának elvét.
Mivel a korlátozások a harmadik országokba irányuló kivitelre is kiterjednek, a Bizottság azt állítja, hogy Magyarország az Európai Unió közös kereskedelempolitika területén fennálló kizárólagos hatáskörét is figyelmen kívül hagyta.
Magyarország ezt vitatta, arra hivatkozva, hogy az intézkedés hatása túl esetleges vagy túl közvetett. Azt is mondta a kormány, hogy céljuk a kritikus infrastruktúrák védelme azáltal, hogy biztosítja ezek építőanyag-ellátása tekintetében az ellátásbiztonságot. Végül eredménytelen egyeztetések után 2023-ban a Bizottság beperelte Magyarországot, s ebben az ügyben hozott most ítéletet az Európai Bizottság.
A Bíróság teljes egészében helyt ad a Bizottság keresetének, és megállapítja Magyarország kötelezettségszegését
– áll az ítéletben.
A bíróság megállapította, hogy a vitatott intézkedések további adminisztratív terhet keletkeztetnek, a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére bírságot helyeznek kilátásba, a szállítási határidő meghosszabbodását vonják maguk után, a magyar állam számára fenntartott elővásárlási és vételi jog gyakorlása esetén pedig véglegesen megakadályozzák az exportügyletet.
Így ezeknek az intézkedéseknek kifejezett céljuk az építőanyagok kivitelének korlátozása, ekként a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedéseknek minősülnek, amelyeket főszabály szerint tilt az áruk szabad mozgásának elve.
– szögezi le a bíróság, amely egyúttal elutasította valamennyi magyar érvelést, „azzal az indokkal, hogy e tagállamnak nem sikerült bizonyítania, hogy az érintett nyersanyagok és építőanyagok hiánya valamely alapvető társadalmi érdeket érintő, valós és kellően komoly veszélyt jelent”.
Ugyanezen okból Magyarország a közbiztonságra sem hivatkozhat megalapozottan a harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozó korlátozások igazolása érdekében. „Ezért ezen intézkedések elfogadásával megsértette az Uniónak a közös kereskedelempolitika területén fennálló kizárólagos hatáskörét is” – jelentette ki a Bíróság. Azt is megállapították, hogy Magyarország azáltal, hogy a három hónapos felfüggesztési időszak lejárta előtt fogadta el az intézkedéseket, és a módosított szabályozási tervezetet nem jelentette be a Bizottságnak, nem tartotta tiszteletben a műszaki szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárást.
