Egynapos késéssel, vasárnap este tért csupán haza az a magyar íróküldöttség, amely a VIII. Nemzetközi Finnugor Írókongreszuson vett részt a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban.
Az írókongresszus egyébként elfogadta Nagy Katalin műfordító kezdeményezését, hogy javasolják Nobel-díjra Jeremej Ajpin hanti prózaírót. Ajpin Szűz Mária vére fehér havon című műve, amelyet Nagy Katalin fordított magyarra, a rénszarvastenyésztő hantik 1930-as évekbeli, vérbe fojtott lázadásáról szól a kolhozosítás ellen.
A magyarok nyelvrokonai, a hantik (21 ezer) és a manysik (9 ezer) alig 2 százalékát teszik ki az Urál hegység ázsiai oldalán lévő oroszországi autonóm körzet lakosságának. Az olajtermelők, amelyek az 1960-as évektől szorítják ki őket hagyományos, tundrai-tajgai élőhelyükről, rablógazdálkodást folytattak, szennyezték a környezetet.
Alvaro Gil-Robles, az Európa Tanács emberjogi biztosa (aki felszólalt a finnugor írókonferencián is) úgy ítélte meg, hogy Hanti-Manysiföldön sikerült megtalálni a hagyományos életmódot folytató népesség és az olajkitermelő cégek érdekeinek egyensúlyát.
Domokos Péter professzor, a finnugor íróegyesület alelnöke és Benkei Ildikó, a Magyar Rádió újságírója kritikusabban látja a helyzetet. A nemzetiségi földek tulajdonjoga jórészt rendezetlen. Az iskolai oktatás a lakóhelytől távol, orosz nyelven folyik, s az anyanyelv választható tárgy csupán a hetedik-nyolcadik órában. A kétnyelvűség, az idegen közeg óhatatlanul a hantik és manysik asszimilációjához vezet - mondták az MTI-nek Moszkvában, egyben elismerve, hogy Hanti-Manszijszk egy évszázadot ugrott előre a fejlődésben.
Az autonóm körzet a Jukosz óriáscég fő termelőegysége, a Juganskneftyegaz telephelye, amelyet az orosz végrehajtók kiárusítással, az ásványkincs tárca pedig kitermelési koncesszióinak megvonásával fenyeget.
(MTI)
Az írókongresszus egyébként elfogadta Nagy Katalin műfordító kezdeményezését, hogy javasolják Nobel-díjra Jeremej Ajpin hanti prózaírót. Ajpin Szűz Mária vére fehér havon című műve, amelyet Nagy Katalin fordított magyarra, a rénszarvastenyésztő hantik 1930-as évekbeli, vérbe fojtott lázadásáról szól a kolhozosítás ellen.
A magyarok nyelvrokonai, a hantik (21 ezer) és a manysik (9 ezer) alig 2 százalékát teszik ki az Urál hegység ázsiai oldalán lévő oroszországi autonóm körzet lakosságának. Az olajtermelők, amelyek az 1960-as évektől szorítják ki őket hagyományos, tundrai-tajgai élőhelyükről, rablógazdálkodást folytattak, szennyezték a környezetet.
Alvaro Gil-Robles, az Európa Tanács emberjogi biztosa (aki felszólalt a finnugor írókonferencián is) úgy ítélte meg, hogy Hanti-Manysiföldön sikerült megtalálni a hagyományos életmódot folytató népesség és az olajkitermelő cégek érdekeinek egyensúlyát.
Domokos Péter professzor, a finnugor íróegyesület alelnöke és Benkei Ildikó, a Magyar Rádió újságírója kritikusabban látja a helyzetet. A nemzetiségi földek tulajdonjoga jórészt rendezetlen. Az iskolai oktatás a lakóhelytől távol, orosz nyelven folyik, s az anyanyelv választható tárgy csupán a hetedik-nyolcadik órában. A kétnyelvűség, az idegen közeg óhatatlanul a hantik és manysik asszimilációjához vezet - mondták az MTI-nek Moszkvában, egyben elismerve, hogy Hanti-Manszijszk egy évszázadot ugrott előre a fejlődésben.
Az autonóm körzet a Jukosz óriáscég fő termelőegysége, a Juganskneftyegaz telephelye, amelyet az orosz végrehajtók kiárusítással, az ásványkincs tárca pedig kitermelési koncesszióinak megvonásával fenyeget.
(MTI)
