A Motion Picture Assotiation of America (MPAA), Hollywood legbefolyásosabb stúdióinak csoportja legutóbbi konferenciáján bejelentette, kampányt indít az illegális film-letöltések megakadályozása, vagy legalább megnehezítése érdekében. A polgári pertől egészen a büntetőjogi eljárásokig terjedhetnek majd a büntetések az egész világon. – olvashatjuk a CNN weboldalán.

Több mint 100 illegális tartalmat tároló szerver tulajdonosa ellen indítottak pert négy kontinens számos országában; így az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Finnországban és Hollandiában. – mondta el John Malcolm, az MPAA kalóz-ügyekkel foglalkozó igazgatója.

Bram Cohen, a BitTorrent megalkotója. Elsőszámú webellenség © BitTorrent

A bejelentést egy hónappal azután tették meg, hogy az MPAA elindította a perek első hullámát több mint 200 személy ellen, akiket webes tolvajlással vádolnak. Most azonban nem a filmeket letöltögetők ellen irányulnak az intézkedések, hanem azokat a cégeket, akik összeköttetést teremtenek a fájlokat cserélők között. E piac legfontosabb szereplői a BitTorrent, az eDonkey és a DirectConnect. Ezek a közvetítők (más néven „tracker”-ek) látják el a felhasználókat filmek, zeneszámok és televíziós showműsorok listájával, amelyek alapján csereberélni tudnak más userekkel. „Ez is a kalózkodás egyik kategóriája.” – véli Malcolm.

A BitTorrent, – amely a leggyorsabban fejlődő, letöltésekkel foglalkozó szolgálat a neten – és az eDonkey kézben tartja az illegális internetes letöltésekből származó forgalom nagy részét – állítja a világháló kereskedelmi forgalmát figyelő cambridge-i piackutató cég, a CacheLogic.

A BitTorrent különösen veszélyes Hollywood-ra, hiszen néhány óra alatt meg tudja szerezni a filmeket. Szoftverüket pedig úgy tervezték, hogy a filmek letöltése annál egyszerűbb legyen, minél többen próbálnak hozzáférni.

Elemzők szerint Hollywood egyelőre nem számol olyan komoly válsággal, amellyel a lemezipar szembesült néhány éve, amikor a Napster megjelent az interneten és a zenék letöltése tömeges „ingyenéléssé” vált. Ennek persze fő oka, hogy egy filmet letölteni még mindig rengeteg időbe telik és nem tolonganak a fogyasztók azért sem, hogy egy számítógépes monitoron nézzék meg az álomgyár remekeit.

Pillanatnyilag nincsenek megbízható adatok arról, hogy mekkora az illegális letöltések tömege, s mindez mennyibe kerül a filmiparnak. Az MPAA azt állítja, csupán a DVD-k fekete piaci hamisítása miatt 3,5 milliárd dolláros veszteséggel kell számolniuk, de a web-en elúszott összegekről még ők sem tudnak beszámolni.

Malcolm szerint az internetes kalózkodás egyenértékű a DVD-k hamisításával és az ezek miatti károk, s három éven belül megrázó méreteket öltenek majd. Most ezért olyan tettre kész Hollywood két fronton is: egyrészt szeretnék, ha a bíróságok megfékezzék a kalózkodást, másrészt pedig azt kívánják elérni, hogy a társaságok olyan technológiát birtokába jussanak, amely legalább is megnehezíti a lopást.

Andrew Parker, a CacheLogic fő technológusa szerint a kényszerítés technikája nem működik. Hiszen az adatmásolási forgalom elapadt ugyan, miután a zeneipar először persorozatot indított számos ember ellen, törvénytelen letöltéssel vádolva őket, de a letöltések száma azóta ismét emelkedni kezdett. Sőt mit több, a felhasználók egyre ügyesebbé válnak, s már váltogatni is tudják a technológiákat.

Egy New York-i ügyvéd, Charles Sims szerint: „A védekezési módszerek nem tökéletesek, ahogy a drogok elleni háború esetében sem azok. De valószínűleg kevesebb a heroin és a kokain az utcákon, mintha semmit sem tennének ellene.”