Az idei költségvetés 3 milliárd forinttal kevesebb filmes támogatást tartalmaz, mint amennyi a kormányhatározatban szerepel. A tárgyalások a kassza kiegészítéséről a filmszemle alatt is folynak, ahol egyes produkciók a "veszélyeztetett" kategóriába tartoznak.
Már pénzbehajtókkal egyezkedik a 36. Magyar Filmszemle nyitódarabjául választott és a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál meghívására érdemesített, Pejó Róbert rendezte Dallas Pashamende stábjának egy része, hogy a 2003 végén leforgatott produkcióért megkapják szerződés szerinti juttatásukat. A mintegy 400 millió forint összköltségvetésű, magyar-német- osztrák koprodukcióban készült Dallast kétségkívül rémdrámába illő körülmények hátráltatták. A szeméttelep mellett és abból élő cigánykolóniában játszódó történet helyszínéül választott Brassó megyéből kiebrudalták a stábot, Alsórákoson még kommandósokat is bevetettek a romániai hatóságok. A hivatalos indoklás bizonyos engedélyek hiánya és környezetszennyezés - utóbbi miatt a romániai gyártásvezetőt nemrég másodfokon egyéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték - volt, de sokat nyomhatott a latban, hogy a román miniszterelnök egyenesen az ország imázsának a rombolását rótta föl a filmeseknek. Ráadásul menet közben csődöt jelentett a német koprodukciós partner, az MTM-Medien und Television München GmbH is.
Gryllus Dorka a Dallas forgatásán Rendkívüli körülmények © www.szemle.film.hu |
Eddig 100 millió forinttal - és 15 millió visszatérítendő támogatással - járult hozzá az MMK a Dallashoz. A Bayerischer Rundfunk 400 ezer euróval (amiből azonban az MTM-csőd miatt 100 ezer beragadt), az osztrák és a bajor filmalap 344 ezer, illetve 250 ezer euróval szállt be, továbbá a Concorde Rt. filmfinanszírozási alapjával kötött szerződés is hozhat még új befektetőt (HVG, 2004. december 3.). Bár Kántor állítása szerint 100 millió forintos túlköltést is okozhatott volna, hogy a Dallas stábja kétszer is költözni kényszerült - a filmet végül Fóton fejezték be -, a partner csődbemenetele miatt pedig nagy pénz ragadt bent, mint mondja, ők tartották az eredeti költségvetést. "Leszorítottuk az árakat, az alvállalkozóknál elértük, hogy mondjanak le a tartozások kamatairól" - magyarázta. Ez pedig alighanem kulcsmomentum, legalábbis az MMK-főtitkár azt hangsúlyozta, hogy az említett pályázat épp ilyen - vagyis már leforgatott, a büdzséjét túl nem lépő - filmeknek szól. Az állami támogatási rendszerből egyébként, úgy tűnik, nem eshet ki az, aki "csak" a film közreműködőinek, színészeinek vagy épp a büfésnek tartozik. A tavaly felállított, az állami támogatásra jogosultakat nyilvántartó Nemzeti Filmiroda ugyanis kizárólag a minisztériumok, az MMK, a Magyar Történelmi Film Alapítvány (MTFA) vagy a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) bármelyikével szembeni közpénztartozást vizsgálja. Taba Miklós, a Filmiroda igazgatója - aki 2003 áprilisáig az ÚBF ügyvezetője volt - a HVG-nek a filmszakmai adósságok megítélését firtató kérdésére közölte: az intézmény "nem erre lett kitalálva", ez nem az ő jogköre, bár "sajnálatos dolog, hogy ilyen helyzet fennállhat".
A közalapítvány erről nem, csak az imponáló költségvetésről számolt be a szemlét megelőző tájékoztatóján: a szemlefilmek teljes büdzséje 7,2 milliárd forint volt, amiből az MMK csaknem 2 milliárddal vette ki a részét. A legnagyobb összeggel, 390 millióval az összesen 2,762 milliárd forintból megvalósult Sorstalanságot (HVG, 2004. április 3.) támogatta, amelyet versenyen kívül vetítenek. Ebből 240 millió a visszatérítendő; a többit az alapítvány a forgalmazási bevételekből reméli viszontlátni. A Sorstalanság összesen 1,6 milliárd forint közpénzt kapott, kiváltva a producerek egy részének méltatlankodását, mivel az összes többi szemlefilmre ennek alig több mint a duplája jutott.
Meglehet, a közönség az idei játékfilmszemlét az eddigieknél kevésbé fogja izgalmasnak találni, a versenyben szereplő 21 produkció felét ugyanis bemutatták már a mozikban. A sietség oka főleg az volt, hogy a producerek rárontottak a 2003-ban először és utoljára kiírt látogatottsági pályázatra, mivel így egy év alatt 80 ezres, illetve 100 ezres nézőszám elérését vállalva 50 millió, illetve 40 millió forint MMK-támogatással toldhatták meg a filmek költségvetését. A kvóta biztonságos teljesítésében reménykedve pedig a bemutatókat az év végére időzítették, amikor hagyományosan megugrik a mozizók száma. A számítás a rajzfilmes Gauder Áron rendezte, 104 millió forint összbüdzséjű Nyócker esetében bejött, hiszen azt a decemberi bemutató óta mintegy 60 ezren látták. A Koltai Róbert rendezésében készült, megközelítőleg 400 millió forintos költségvetésű - amiből 148 milliót az MMK állt - Világszám! csak most jön lendületbe - a múlt hétig 35 ezer nézőt vonzott. Deák Krisztina A miskolci boniésklájdját viszont a mozis szakemberek már temetik, mondván, a bemutató utáni első héten esik be általában a nézők 20 százaléka, márpedig a bankrablóvá lett fiatal pár igaz történetét feldolgozó munkát 10 ezernél kevesebben nézték meg. A vártnál kisebb érdeklődés a bemutatódömpinggel is magyarázható, hiszen decemberben egyszerre hét új magyar film került a mozikba. Köztük Bergendy Péter Állítsátok meg Terézanyut! című produkciója, amely alighanem elszívta a közönséget; közel 70 ezren voltak rá kíváncsiak. Az elsőfilmes Oláh J. Gábor Rap, Revü, Rómeóját menedzselő Laurinfilm Kft. lehet az első "áldozat": az MMK-tól kapott 40 millió forintot vissza kell fizetnie, ha a mintegy 100 millió forint költségvetésű film áprilisra nem produkál 80 ezres nézőszámot - a film egyelőre 31 ezernél tart.
A szemleműveknek csaknem a fele közönségfilm. Így folytatódhat a tavalyi trend, amikor összesen mintegy 1,5 millióan, az előző évinél kétszer többen váltottak jegyet magyar filmekre. A legtöbben, 456 ezren az idei szemlét kihagyó Herendi Gábor Magyar vándorára voltak kíváncsiak. A mozis szakmában úgy vélik, a multiplexeket ezúttal a magyar filmek mentették meg a forgalomcsökkenéstől: Budapesten tavaly 7,8 millió volt a látogatók száma, ami mindössze 0,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az Emmy-díjas operatőr Ragályi Elemér rendezőként szintén közönségfilmmel debütál, mégpedig a görög-magyar koprodukcióban készült, 400 millió forintos költségvetésű, az MMK és az RTL Klub által is támogatott Csudafilmmel. De még a korábban számos fesztiváldíjat besöpört Durst György is életében először - bár a finanszírozás nehézségei miatt alighanem utoljára - szórakoztató filmet karolt fel producerként, méghozzá a Tesó után a második nagyjátékfilmjét készítő Dyga Zsombor Kész cirkusz című moziját. Az 56 millió forintos büdzséjű filmbe MMK-támogatás nélkül vágtak bele, induláskor a Duna Tv és a Duna Műhely adott össze 15,5 millió forintot. Ebből csak a színészgázsik elvittek 11 milliót, s most, miután a forgalmazó Budapest Film Kft. kezességvállalása mellett 15 millió forint hitelt vettek fel, a jó 20 milliós lyuk betömését az MMK már említett pályázatától remélik.
A pályázaton nagy lesz azonban a tülekedés. Úgy tudni, legalább 8 milliárd forintnyi igény futott be, miközben biztos, hogy a tavalyihoz hasonló mértékű támogatásnövekedésre nem lehet számítani. Egy 2003. novemberi kormányhatározat szerint ugyan a "költségvetési törvényeket úgy kell előkészíteni, hogy a támogatás 2005-ben elérje a 8 milliárd forintot", ám a honatyák fittyet hánytak a rendelkezésre. A kulturális tárca filmszakmai támogatások során összesen 4,4 milliárd található - az MMK 3,739 milliárd forintot, az MTFA 500 milliót oszthat szét, egyéb címen 50 millió szerepel, és 100 millió juthat az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel foglalkozó alkotásokra (az NKA-tól várható 375 millió, a Filmiroda 186 millió és az artmozihálózat 200 millió forintos támogatását is beszámítva az idei apanázs 5,15 milliárd forint). Ez "jelentős visszalépés" - ismerte el Tóth Erzsébet a HVG kérdésére, hiszen tavaly az MMK egymagában 5,23 milliárdról rendelkezett. Elképzelhető azonban, hogy a hiányzó 2,85 milliárd forintot mégis megkapja, amiről a pénzügyi és a kulturális tárcával lapzártánk után, esetleg még a filmszemle alatt megállapodnak.
VITÉZ F. IBOLYA
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
