Négy negyed
Szabadság, szerelem

A The Sun eredeti címlapja. Vér a víz fölött

Van rizikó a vállalkozásban: népszerű, "nagy" filmet készíteni '56-ról. Az alaptörténet azonban, a melbourne-i olimpia elhíresült magyar-szovjet vízilabdameccse, valóban jól, hitelesen elmesélhető. Lássuk, mit rejt még a Szabadság, szerelem! 

Magyarország kicsi, kiszolgáltatott, de közben nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, az ’56. novemberi melbourne-i olimpiára készülnek. De a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom.

A csapat fiatal sztárja, Karcsi (Fenyő Iván) és barátja, Tibi (Csányi Sándor) belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme egy harcias műegyetemista lányon, Falk Vikin (Dobó Kata), és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is. Ez már nem játék. A forradalom magával sodorja, az edzésnél, a sportsikernél már sokkal fontosabbnak tartja, hogy az igazság oldalán harcolhasson. Kénytelen elárulni a csapatát, de új, hű társakat talál: a pesti utca hőseit; és ami a legfontosabb számára: Vikit. Október végén a forradalmárok azt hiszik, harcuk és áldozataik nem voltak hiábavalók, ezért a lány rábeszéli Karcsit, hogy utazzon mégis a többiekkel, képviselje az olimpián az új Magyarországot. Mire a srác rájön, hogy a forradalom kudarcra van ítélve, már nem tud visszafordulni. Kénytelen sorsára hagyni szerelmét, és ha már nem harcolhat, teszi, amihez a legjobban ért: a medencében szerez dicsőséget hazájának. Így kerül sor 1956. december 6-án az elődöntőre....


Lengyelmagyar; volume 1.
Plakátkiállítás '56-ról

Az 1956-os magyar forradalmárok iránt megnyilvánuló lengyel szolidaritás legendás gesztusairól sokat tudunk. Minden okunk megvan tehát arra, hogy a mi ünnepünk az övék is legyen. A közös ünneplés és emlékezés programjaiból íme kettő. 

A Magyar Plakáttársaság és a Lengyel Intézet szervezésében negyven magyar és lengyel művész plakátjait láthatják az érdeklődők. Ezen kívül két eredeti '56-könyvnyomatot is kiállítottak az intézetben, köztük Franciszek Starowiejski Síró galambját, amely a magyar forradalom melletti rokonszenv-tüntetésre készült Lengyelországban.

A kiállítás, amelyen többek között Roman Kalarus, Waldemar Wierzy, Krzysztof Ducki, Keresztes Dóra, Orosz István, Pinczehelyi Sándor és Schmal Károly alkotásai láthatók, november 3-ig várja az érdeklődőket.

Az alkotások nem követelnek, nem pártoskodnak, nem uszítanak, pedig műfajuknál fogva utcai felkiáltójelek. A rangos szakmai találkozón, ahol nagy öregek és fiatalok szerepelnek együtt, egyéni, aktuális vélemények elevenednek meg '56-ról. Van, aki hagyományos szimbólumokat használ, más csak vonaljeleket, így bontakozik ki a forradalom ezer arca.

Budapest, Lengyel Intézet, Budapest, VI., nagymező u.15;  november 5-ig


Lengyelmagyar; volume 2.
Hangverseny 1956

Neves lengyel zeneszerzők műveit adják elő az 1956-os forradalom emlékére és tiszteletére rendezett ünnepi koncerten a Művészetek Palotájában. A műsorban kortárs lengyel zeneszerzők négy alkotása szerepel: Artur Malawski: Hungaria 1956, Witold Lutoslawski: Gyászzene, Krzysztof Penderecki: Lacrimosa és Wojciech Kilar: Exodus című műve. Az előadásban a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának és a Lengyel Rádió Kórusának működik közre. A darabokat Lukasz Borowicz vezényli.

A lengyelek története szorosan összekapcsolódott a magyarországi '56-os eseményekkel, hiszen azok október 23-án a budapesti Bem szobornál tartott diáktüntetéssel kezdődtek, amelyet a poznani munkások és a lengyelországi megmozdulások iránti szolidaritás kifejezésére szerveztek. A magyar október idején a lengyelek tömegesen fejezték ki szolidaritásukat. 

 Budapest, Művészetek Palotája, október 24.

Az ELP-ből a "P" 
Carl Palmer

Carl Palmer Zene, sajátos nézetből

A civilben közvetlen, vidám brit zenész megkomolyodik, amint beül a dobok mögé. Dobszerelése nem a színpad hátterében áll, hanem a közönség orra előtt. Carl Palmer igazi showman, nem csak dobol, hanem színészként is él a koncerteken. A világ egyik legjobb dobosa most az A38 hajón ad koncert; az Emerson Lake and Palmer egykori legendás ütőse - akárcsak tavaly - most is saját zenekarával érkezik, és instrumentális koncertet ad.

Az idén 56 éves Carl Palmer a nagy rock-generáció legfiatalabb dobosai közé tartozik. Példaképei között Buddy Richet és Gene Krupát említi. A brit zenész 15 éves korától  profi zenekarban játszott, 16 éves korában zenélt Chris Farlowe-val, a Colosseum majdani énekesével, tagja volt a Crazy World of Arthur Brown, majd az Atomic Rooster együttesnek.

Húszéves  volt, amikor a már nagyágyúnak számító Keith Emerson, a Nice szintetizátorvirtuóza hívta zenélni. A King Crimson első énekes-gitárosa Greg Lake csatlakozásával született meg az Emerson, Lake and Palmer nevű trió, amelyet a korabeli sajtó megalakulásakor szupergrupnak kiáltott ki. A trió 1979-ig zenélt együtt. Palmer ezután saját zenekarral próbálkozott, majd az Asia együttesben dobolt 1991-ig, amikor az ELP újjáalakult, és a Black Moon albuma után egy éves világkörüli turnéra indult. A második korszak 1998-ig tartott - újabb lemez és számtalan koncert után a három zenész ismét külön folytatta.

Budapest, A38-as hajó, október 25.

Tízéves a Fesztivál Balett
Angyali üdvözlet

Új ősbemutatóval ünnepel Markó Iván együttese, a Magyar Fesztivál Balett. A Bach zenéjére íródott kompozíció a Föld megóvásának szükségességére, az emberi szeretetre szeretné felhívni a figyelmet. Az első rész a szépségről, a harmóniáról és a szeretetről szól. Az előadáson díszlet nem lesz, fekete bársony előtt fognak táncolni a művészek. A gálaest második részében a József és testvérei című nagysikerű táncjátékot mutatják be, amely az azonos című film szélesvásznú vetítésével kezdődik, majd a végén élő műsorral folytatódik. A harmadik részben a közönséget szeretné egy közös táncra hívni Markó Iván, amit eddig csak kétszer tett meg. A záróműsornak a Szeretet tánca címet adta.

 Budapest, Thália Színház, október 27.

Ének, szóval
Nemzetközi a capella fesztivál

A magyar mellett osztrák, ausztrál és holland fellépők részvételével a hét végén nemzetközi a capella fesztivál lesz Szegeden, a rendezvény házigazdája a Fool Moon együttes.

A kísérőhangszer nélküli énekműfaj kedvelői összesen öt fellépő koncertjét hallgathatják meg. A fesztivál első fellépője a magyar Banchieri Singers, akik az együttes 1988-as megalakulása óta a régi és kortárs a cappella zene egyik legfiatalabb és legtehetségesebb előadóiként váltak ismertté Magyarországon.

Az osztrák Triu által előadott a capella átiratok csupán a leglényegesebb elemekre szorítkoznak, a hangsúly inkább a hangok, érzelmek egyéni kifejezésén, illetve az improvizáción van. Carl Pannuzzo, ausztrál énekes és tanár, akinek egyedi stílusát és könnyed hangját Európa különböző színpadain ismerhették meg a rajongók az elmúlt hét évben. Szombaton lép fel a fesztivál házigazdája a szegedi Fool Moon, repertoárjukon a magyar átiratok mellett számos angol és olasz nyelvű feldolgozás is szerepel, többek között Sting, Eric Clapton és Paul Simon dalai. A koncertek sorát a holland Rock 4 modern, fiatalos a cappella csapat zárja. Változatos és lenyűgöző műsoruk népszerű, illetve kevésbé ismert pop és rock szerzemények mesteri átdolgozásaiból áll, és garantáltan feledteti a hangszerek hiányát.

Szeged, október 20-21.

Elfelejtett emlékezet / The Skipping Mind
Puklus Péter, Varga Melinda, Verebics Katalin

Verebics Katalin munkája. Ki, mire emlékszik?

Nem akarnánk erőltetett párhuzamokat keresni; de az emlékezet, a közös, vagy egyéni emlékek, a közös felejtés mintha igencsak aktuális kérdések volvnának ezekben a napokban.

Az emlékezet külön lenyomat mindenkiben, annyira saját, hogy természetével ellentétes dolognak tűnik az a próbálkozás, ami közös emlékeinket feszegeti.

A közös emlékezetet, tapasztalást, a mindenkiben ott élő képeket, hangokat, illatokat, formákat, amelyek nemtől, kortól, identitástól függetlenek. Az értelmezés sokféle lehet. A galéria terében élő képek variánsok és nemsokára közös emlékeink.

INDA galéria; Budapest VII., Király u. 34. november 4-ig


Alvajárva
Mézesújváros

A Franz Höfner - Harry Sachs fiatal berlini művészduó új köztéri művészeti projektje, Honey Neustadt - Mézesújváros, az alvóvárosként működő berlini Halle-Neustadt lakóteleppel foglalkozik.

A közelben található kémiai nagyüzemek alkalmazottai számára épült a szocialista időkben.

A kaptárakra emlékeztető lakótelepek, és az ott élők élete párhuzamba állítható egy méhkaptár kialakításával és a benne szorgoskodó egyedek hétköznapjaival.

A lakótelepeken az egyszerű tájékozódás érdekében gyakorta használt természeti szimbólumok (különböző virágok, levelek) úgyszintén emlékeztetnek azokra a méhkaptárakon elhelyezett geometriai formákra, amelyek a méheket a hazatalálásban segítik.

Höfner és Sachs nyolc panelház alakú méhkaptárt (1:20 arány) állított fel Halle-Neustadtban, ahol 2006. júniustól szeptemberig a méhek száma 500 ezerről 1 millióra növekedett, akik a nyár végéig a városi környezethez képest az elvárásokat messze felülmúlva megközelítőleg 500 kg, kiváló minőségű mézet termeltek.

A Stúdió Galériában ennek az éppen lezárult projektnek a dokumentációja kerül mézkostolóval egybekötött bemutatásra.

Stúdió Galéria; Budapest V., Képíró u. 6.; november 4-ig

R-evolúció
A forradalom nem kerti party

A Forradalom nem kerti party című nemzetközi kiállítás az 1956-os magyar forradalom előtti tiszteletadás, amely a kortárs művészet kontextusában vizsgálja a forradalom társadalmi és politikai visszhangjait. A kiállítás olyan új és nemrég készült műveket mutat be, amelyek egyrészt azt a globális gazdasági és politikai kontextust vizsgálják, amely a forradalmak hátterét képezi, másrészt a forradalom személyes és művészi örökségének áthatásait rajzolják meg. A munkák a múlt és jövő elbukott politikai harcai felett érzett szomorúságot fogalmazzák meg, valamint felmutatják a kommunista múlt és a poszt-kommunista jelen közös tapasztalati bázisát. A kiállításon a forradalmi irodalommal, az ellenállás harcosainak nemi alapú, a kortárs média közvetítette képeivel, és az 1956-os eseményeknek a forradalom és művészet kapcsolatára gyakorolt hatásával foglalkozó alkotások is szerepelnek.

Részt vevő művészek: Michael Blum (Ausztria), Nick Crowe (UK), Igor Grubić (Horvátország), Sanja Iveković (Horvátország), Kis Varsó (Magyarország), Nils Norman (UK), Adrian Paci (Albánia / Olaszország).

Trafó Galéria, Budapest IX. Tűzoltó u.; október 26-tól november 26-ig