Újabb hakni kínálkozik árpádsávos demonstrálóknak, gój motorosoknak és éhségsztrájkoló performanszművészeknek. Az egri kórház gazdasági társasággá alakítása elleni bevetéseken edződött aktivisták ezúttal azonban biztosan elnézőbbek lesznek. Most ugyanis egy fideszes többségű önkormányzat készül hasonló lépésre: a kaposvári közgyűlés december 11-ei ülésének napirendjén szerepel a Csiky Gergely Színház gazdasági társasággá alakítása.

A HVG birtokában levő előterjesztés szerint a költségvetési intézmény 2009. január 31-én jogutód nélkül megszűnne, s feladatait a Csiky Gergely Színház Nonprofit Kft. venné át, ami az induláskor 100 százalékos városi tulajdon lenne. A váltáskor megszűnne a színház 188 dolgozójának közalkalmazotti jogviszonya. A karvalytőke egyelőre nem csapott le a színházüzletre: az alapításához szükséges 500 ezer forintot a közgyűlés a költségvetési hiány terhére biztosítja. A december 15-én megalakítandó társaság ügyvezetését február 1-jén veszi át a jelenlegi színházigazgató, Schwajda György, addig Kamarell Márta művészeti titkár tölti be a pozíciót.

Az egykori Nemzeti-építő Schwajda kaposvári direktori pályázatát ismerők aligha lepődnek meg az átalakítási terveken. Schwajda ugyanis a művészi munkánál is jelentősebb színházvezetői feladatnak nevezte az intézmény gazdasági, pénzügyi irányítását. S a költségvetési intézményi működésről, valamint a hivatalihoz legkevésbé sem hasonlító színházi munka közalkalmazotti kalodájáról meglehetősen rossz véleménnyel volt. "Joggal vélem, nálam jelenleg nincs hivatottabb, hogy kijelentse: egy színház működtetése, mind az állam, mind a tulajdonos, mind a színház, mind a dolgozói számára a gazdasági társasági formában való működés a jobb" - fogalmazta meg nemzetibeli tapasztalataira hivatkozva kissé zavarosan a magyartalanságáról és helyesírási hibáiról is elhíresült pályázatában, hozzátéve, hogy kinevezése esetén javasolja a közgyűlésnek a színház működési formájának megfontolását. Ezt az ígéretét váltotta be most.

Schwajda az évadnyitón © MTI

Jóllehet Schwajda pályázata hatékonyabb és átláthatóbb gazdálkodást, a színház működésére több pénzt, a dolgozók számára magasabb jövedelmet ígér, az egyik legfontosabb hazai szellemi műhelyként nyilvántartott teátrumban mégis rettegnek. Az átszervezés olyan, mint a kés: kenyeret is lehet vele szelni, de össze-vissza szurkálni is. S hogy a színházban az utóbbitól tartanak, arra az elmúlt évek történései alapján van némi okuk. Darabbetiltási kísérlet, pályázatnak álcázott eljárások után Szita Károly polgármester az idén óriási jobbhorgot húzott be a harmincéves helyi színházi hagyománynak azzal, hogy "Kaposvár a legjobbat érdemli" felkiáltással Schwajdát neveztette ki direktornak a tradíciót képviselő Znamenák István-Mohácsi János párossal szemben. Ráadásul Schwajda kaposvári trónfoglalása anélkül zajlott, hogy előtte látta volna az előadásokat, s azóta sem folytat érdemi kommunikációt a színházban, az átalakítási terveket sem osztotta meg a dolgozókkal.

Lehetséges, hogy a polgármesterrel sem? Szita legalábbis hétfőn azt állította a HVG kérdésére, hogy ő maga még nem látta a neve alatt futó, összesen 26 oldalnyi előterjesztést, a megszüntető és az alapító okirat tervezetét, valamint a közszolgáltatási szerződés javaslatát. Ezekben egyébként az átalakítást a tisztább és átláthatóbb működés mellett a rugalmasabb és ésszerűbb munkaerő-gazdálkodással indokolják. Éppen az utóbbitól tartanak a teátrumban, nevezetesen hogy a fél életüket a színházban lehúzók számára előnyös kollektív szerződés érvényét veszti, sokan vállalkozásba kényszerülnek, s a racionalizálás örve alatt egyszerűbbé és olcsóbbá válik a leszámolás. Az előterjesztésben mindenesetre az áll, hogy a kft valamennyi jelenlegi közalkalmazott továbbfoglalkoztatását biztosítja, azoknak pedig, akik ezt nem vállalják, végkielégítést fizet. Arról viszont, hogy kit és milyen feltételekkel venne át a társaság, nem lehet részleteket tudni. Árulkodó azonban a költségvetési intézményi működés elleni legfőbb érv, hogy a "kiadások jelentős része személyi jellegű ráfordítás (bér és járulékok)".

Az átalakítástól tartók legfőbb kifogása azonban az, hogy a konstrukcióról süt, hogy Schwajda mondta tollba. A közszolgáltatási szerződés azt rögzíti, hogy a társaság ingyenes használatba kapja a színház ingó és ingatlan vagyontárgyait, és hogy a város ugyanúgy támogatja a teátrumot, mint eddig, ám arról egyik dokumentumban sincs szó, hogy lennének a cégnek és Schwajdának kötelezettségei. Több pénze lesz- e a színháznak, mint eddig, s ha igen, honnan? Kevesebbe kerül-e az eddig évente ráfordított 300-300 millió forintnál az államnak és az önkormányzatnak a teátrum fenntartása? Ha mindkét kérdésre nem a válasz, mi értelme az egésznek? Kell-e ezentúl is pályáztatni az igazgatói posztot, vagy az eddigi álpályázatok helyett nyíltan jöhet a politikai kinevezés? - hangzanak a legfontosabb kételyek. A legfőbb kifogás azonban az, hogy a közszolgáltatási szerződéstervezet nem deklarálja, milyen színházat akar az önkormányzat és Schwajda: folytatni a művészszínházi hagyományokat, vagy elmozdulni a népszínház, esetleg a befogadó színház irányába. A tévéshow-ban válogatott amatőr szereplőkkel színre vitt István, a király kaposvári befogadása az utóbbiakat sejteti.

JAKUS IBOLYA