A legnagyobb magyar mítosz

Iskolapélda
Kétely

1964-ben járunk a bronxi St. Nicholas iskolában. A vibráló egyéniségű, karizmatikus Flynn atya (Philip Seymour Hoffman) szeretné kicsit megváltoztatni az iskola túl szigorú szokásait, melyeket már réges-régen állított fel a vaskezű igazgatónő, Aloysius Beauvier nővér (Meryl Streep), aki a félelem és a szabályok erejében bízik. A politikai változások szele eléri a közösséget és az iskola a falai közé fogadja az első fekete diákot, Donald Millert.

Amikor a reménytelien ártatlan James nővér (Amy Adams) megosztja az igazgatónővel észrevételét, miszerint Flynn atya túlságosan személyes érdeklődést mutat Miller iránt, az igazgatónő személyes keresztes hadjáratba kezd a pap ellen azzal a céllal, hogy eltüntesse őt az iskolából. Bár bizonyítékkal nem rendelkezik, Aloysius nővér a hite szerint száll szembe Flynn atyával.

Doubt - amerikai film, 2008; r.: John Patrick Shanley

A labda (és a mítosz) gömbölyű
Puskás Hungary

A legnagyobb magyar mítosz. A pesti sváb kissrác, akiből a világ legnagyobb focistája lesz. Diadalokon, összeomlásokon, rendszereken, világrészeken és hosszúlépéseken át. Amíg él, addig él a remény is, hogy nagyok leszünk megint a zöld gyepen. Amióta nem él, a remény még mindig pislákol, hiszen egykor nagyok voltunk. Puskás Ferenc mindenkié. Akkor is az volt, amikor a nevét sem volt szabad kimondani nálunk. És annak ellenére mindenkié, hogy élete végén nemzeti hőst akartak csinálni belőle, olyan szerepbe helyezni, amilyenre maga sosem vágyott.

Esterházy Péter írja:
"Tézisem (...) a következő: Puskás a futball utolsó személyisége, személyes személyisége, a modernitás utolsó villanása és összefoglalása, az út az egyetlen metafora felé. Őt követően már (csak) sztárok vannak, a léthelyzetnek nem megoldása van, hanem válaszverziók vannak, magas szintu, perfekt változatok. Illetve, hogy gyorsan korrigáljak: Beckenbauer, Cruyff: az átmenet: valami már nincs és még nincs, és ebben az ürességben világol a bajor és németalföldi csillag. Másképp fogalmazva: Puskással szunik meg a játék, s kezdődik a szórakoztatás korszaka." Róla készült most ez a dokumentumfilm.

magyar életrajzi film, 2009; r.: Almási Tamás

Amikor én még...
Kép és emlék

Gerhes Gábor: Szarvasok © ICA

A Kép és emlék kiállítás a Modern Művészetért Közalapítvány kortárs művészeti gyűjteményének legújabb darabjait olyan művekkel együtt mutatja be, amelyek az új „szerzemények“ tényén túl lehetővé teszik a képek befogadásmódjáról, értelmezéséről és az emlékezetben betöltött szerepéről való gondolkodást.

Gerhes Gábor Sok természet című 2008-as fotósorozata már első látásra is zavarbaejtő. Két összeakadt agancsú szavas trófeája vagy egy vidéki lakóház homályos képe éppoly elbizonytalanító, mint a végtelennek tűnő vízfelület fotója, amely alatt a „Hullámsír“ feliratot olvassuk.

Iski Kocsis Tibor a hagyományos művész-mesterség felől közelít a képi ábrázolás lehetőségeihez. A Sok című nagyméretű grafika egy fenyőfa részletgazdag ábrázolása, amely közvetlenül megjeleníti a munka elkészítésére fordított időt. A természet megfigyelésére szentelt idő és a kultúrjavak örökkévalóságát megtestesítő múzeum homályban úszó képe az érzékelés, az élmény és az emlékezet különböző élességeit jeleníti meg.

Szabó Benke Róbert: Majális © ICA

Nemes Csaba kollázsai és festményei az épített lakókörnyezet identitás-képző hatásával foglalkoznak. A művész lakhelye közelében nap mint nap megfigyelt épületek a képeken egy – talán tipikusan posztszocialista – egész társadalom élethelyzetének látképévé válnak.  Katarina Šević apró cím nélküli tárgyai mindenki számára ismert dolgok: létra, varródoboz, útlevél stb. A fából elkészített hasonmások azonban kevésbé magukra a tárgyakra, mintsem az identitás, mobilitás, kulturális és társadalmi beágyazódás kérdéseire utalnak. Szabó Benke Róbert Koreni (Gyökerek) című fotósorozatában Jugoszlávia 1970-es évei jelennek meg.

március 19-április 17., Dunaújváros, ICA (Kortárs Művészeti Intézet) 



Nem áll meg az idő
Gothár-retrospektív a KINO-ban

Fiatalságunk kedvenc filmjei? Az Ajándék ez a nap, vagy a Megáll az idő? Itt az alkalom, hogy újraéljük. Akik eddig nem látták, nos, ők most gyorstalpalón pótolhatnak.

Március 20-24 között Gothár Péter filmjeiből tart retrospektív, beszélgetéssel egybekötött vetítéssorozatot a KINO. Azért, hogy a már-már legendás filmeket a Budapesten élő külföldiek is megismerhessék, a filmek angol felirattal láthatók.

Az eseményt a Passzport, illetve a sokak által "kult-filmnek" tekintett Megáll az idő című filmek nyitják. A 60-as, 70-es évek hangulatát a filmvetítés után Darvas Kristóf (zongora, ének) és Bérezvai Márta (trombita, ének) „Beatzene bárzongorára” című koncertje fokozza.  A sorozatban helyett kaptak még az Idő van (kizárólag magyar nyelven), az Ajándék ez a nap, a Haggyállógva Vászka, a Melodráma, illetve a Részleg című filmek is.
A rendező első fimjének (Ajándék ez a nap) vetitését követően Gelencsér Gábor, filmesztéta (a Káoszkeringő, Gothár Péter filmjei c. monográfia szerzője) beszélget Gothár Péter és Török Ferenc filmrendezőkkel.

Március 20-24. Gothár-retrospektív
20.  
16.30 PASSZPORT (2000)
18.30 MEGÁLL AZ IDŐ (1981, angol felirattal)
21.  
16.30 IDŐ VAN (1985, magyar)
18.30 AJÁNDÉK EZ A NAP (1979, angol felirattal)
20.15 Gelencsér Gábor, filmesztéta beszélget Gothár Péter és Török Ferenc filmrendezőkkel
22.  
18.30 MELODRÁMA (1990, angol felirattal)
20.30 HAGGYÁLLÓGVA VÁSZKA (1996, angol felirattal)
23. 
20.30 RÉSZLEG (1995, angol felirattal)
24. 
20.30 MEGÁLL AZ IDŐ (1981, angol felirattal) 

Szeretjük Zágrábot
Slaven Tolj: Retrospektiva bez naziva… / Retrospektív cím nélkül…

Habár a multimédia művész, szervező és kurátor Slaven Tolj már régóta a horvát képzőművészeti élet egyik legjelentősebb személyisége, nemzetközi hírnevet csak nemrégen tudhat magáénak politikai, társadalmi vagy kulturális értelemben erősen kritikus munkáinak köszönhetően: alig észrevehető Ready-made-jeinek, installációinak, fotográfiáinak és performanszainak köszönhetően.

Slaven Tolj: Szeretem Zágrábot © Műcsarnok

Slaven Tolj 1964-ben született Dubrovnikban és mindmáig hű maradt e különleges hangulatú városhoz, ahol művészként és kurátorként jelenleg is dolgozik. Pályakezdésére erősen rányomta bélyegét a jugoszláviai háború. Sok fontos munkája született Dubrovnik ostromával kapcsolatban.

Ezekben a művekben a művészetét alapvetően meghatározó jellemzők mind jelen vannak: a műtárgy anyagiságának felszámolása, a performatív eljárások, a helyspecifikus művek létrehozása, illetve a duchampi ready-made különböző módosításai. Ebben a tekintetben Tolj a hetvenes–kora nyolcvanas évek jugoszláv művészetének viszonylag liberális szellemében alkot. Az idők során munkái – az aktuális politikai és társadalmi változásokon túl olyan alapvető problémákat is érintettek mint a globalizáció radikális előretörése.

március 29-ig, Bp. Műcsarnok


A rózsa színe
Pink

A Grammy díjas, többszörös platinalemezes énekesnő, Pink (vagy ahogy ő írja, P!nk) március 24-én Budapestre érkezik, hogy Funhouse című turnéja keretén belül elbűvölje a magyar közönséget.

Az amerikai énekesnő 22 millió lemezt adott el világszerte. Legújabb, sorban az ötödik stúdiólemeze megjelenése - mely szintén a Funhouse címet viseli - kapcsán indul turnéra. A turné 2009. február 26-án indul Belgiumban és az Egyesült Királyságban fejeződik be kora májusban. 

A Funhouse című lemezről a “So What” című dal a múlt héten elérte a brit slágerlisták első helyét és tartja is vezető pozícióját. Ugyan ez a dal szintén a slágerlisták élén van Németországban, Írországban, Ausztráliában, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban is.  Pink üzent is rajongóinak: „Nagyon várom, hogy újra turnézhassak. A Funhouse turné körül járnak a gondolataim. Már alig várom!  Pink előző turnéján is minden aréna megtelt Európa- és Nagy-Britannia szerte. Biztos most is meg fog.

március 24., Bp. Sportaréna