Újabb ázsiai akkuipari cég jött volna Magyarországra, de gyorsan meggondolta magát
A Henkel-gyár bezárását megszenvedő Körösladány ajtórésébe bedugta a lábát egy dél-koreai akkuipari vállalkozás, amely végül visszalépett.
Az iparművészet remekei sorozatban látott napvilágot Somogyi Zsolt A magyar szecesszió bútorművészete című könyve. Az albumszerű kiadvány beilleszthető a kiadó Stílusok és korszakok szériájába is, hiszen ugyanazokkal a műszaki paraméterekkel és arculati elemekkel bír, mint a nagyjából kétszáz oldalra tervezett művészettörténeti kiadványok.
Kezdjük ott, hogy amikor nagyvonalúan átlapoztuk A magyar szecesszió bútorművészete című albumot, csak a képeket és a képaláírásokat néztük meg. Aztán amikor néhány nappal később ellátogattunk az Iparművészeti Múzeumba a szecessziós bútorkiállításra, egyszer csak azt éreztük, amit A végtelen történet Bux Barnabás Boldizsárja: egy könyv lapjai közé kerültünk. Az album szerkezete a kiállítás egységeit követi, sőt, a könyv illusztrációi szinte hiánytalanul megtalálhatóak az Iparművészeti Múzeum tereiben. Eszményi keresztmarketing: könyvhöz kiállítás, kiállításhoz könyv.
Egy szavunk sem lehet, sőt, örülünk is neki, hiszen a kötet hiánypótló munka, végre nemcsak városi legendákat hallhatunk, melyek szerint vannak szecessziós villák, ahol az építész által tervezett szecessziós bútorzat is megmaradt. Nos, nem maradtak meg teljes enteriőrök, de ahhoz képest, hogy a második világháború gyakorlatilag romvárost csinált Budapestből, örülhetünk, hogy néhány tárgy épségben átvészelte a világégést, 1956-ot, illetve a szocializmus szellemi nihiljét.
Forrás: Éri-Jobbágyi: A magyar századforduló 1896-1914 |
Bizonyára vannak, akik a magyar szecesszió építészeti reprezentációja alapján azt gondolnák, hogy az irányzat afféle félhivatalos állami művészet volt, de el kell mondanunk, hogy a szecesszió ellen 1902-ben még parlamenti interpelláció is volt. Wlassich Gyula vallás- és közoktatási miniszter fejezte ki nemtetszését, mert nemzetietlennek tartotta, miközben a hazai szecesszió alapvetően magyar ornamentikával operált. Lechner Ödön munkássága során használt ugyan indiai motívumokat, ám ezek keveredtek a magyarság keleti eredetét igazoló karakterjegyekkel.
Összebútorozva a magyar szecesszióval | |
Corvina Kiadó, 200 oldal (A szerző az Iparművészeti Múzeum Adattárának munkatársa.) |
Poós Zoltán
A Henkel-gyár bezárását megszenvedő Körösladány ajtórésébe bedugta a lábát egy dél-koreai akkuipari vállalkozás, amely végül visszalépett.
Hatvanpuszta egy gazdaság a semmi közepén, vendégház és medence azért kellett, mert nagy a család – magyarázta Orbán Győző.
„Egy ilyen tragédián nem lehet túl lenni” – állítja az énekes.
Az adatok között négyszeres a különbség. Márpedig a 2026-os adóemelések egy részét épp ez alapján számolják ki.
Jászai Mari-díjas magyar rendező, érdemes művész 93 éves volt.