Kiállítással tiszteleg a Magyar Természettudományi Múzeum a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Gross Arnold festőművész előtt. A nyolcvan képet és Gross Arnold ásványgyűjteményének legértékesebb darabjait bemutató tárlat kedden délután nyílt meg a művész jelenlétében.
A tárlatról Gross Arnold elmondta: csak tájképeket válogatott. "Hatalmas ez a terem, ezért nem éppen ideális az én kis grafikáim számára, de mivel a Természettudományi Múzeumban vagyunk, kihasználtam a lehetőséget, hogy az elmúlt harminc évben összegyűlt ásványgyűjteményemből is bemutassak néhány szép darabot" - mondta a művész, aki szerdán ünnepli 80. születésnapját. A festőművész hozátette: ma már nem foglalkozik tájképekkel, szerinte ugyanis az életműve e téren "kerek egész". A kiállítás január 18-ig tekinthető meg.
Gross Arnold 1929-ben született az erdélyi Tordán. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei voltak Hincz Gyula, Kádár György, Konecsni György, Koffán Károly, de nagy hatással volt művészetére barátja, Kondor Béla is. Az 1950-es években alakította ki egyéni stílusát, s azóta készíti mással össze nem téveszthető, a szivárvány színeiben pompázó rézkarcait, melyeken egyetlen négyzetmilliméter sem maradhat szabadon. Munkásságát kétszer ismerték el Munkácsy-díjjal, 1995-ben tüntették ki Kossuth-díjjal.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
A további drágulást viszont visszafogja a bőséges kínálat.
A társaság jól fial Lázárnak – és csak neki.
Érdemes árnyékba húzódni.
