„Itt is minden a Facebookon kezdődött, a médiatörvény elleni tüntetésekre való felhívással ... a Parlament előtt tiltakozók nem hajlandók engedni az öncenzúrának, és általában az új magyar kultúrpolitika ellen tiltakoznak, amely például megkurtította a független színházak állami támogatását, a tradicionális kultúrát preferálja, támadást indított az értelmiség ellen, és lecseréli a kulturális intézmények vezetőit" - hallható a Metropolis című műsor Budapesten készült riportjának a felvezetőjében.

Horváth Ádám, az Operaház miniszteri biztosa elmondta: a politikának nem szabadna beleszólni a kultúrába, mert az soha nem szül jót. Véleménye szerint a kultúrának pozitív példát, valamint szép és idealista dolgokat kell mutatnia a közönségnek. Az Operaház alapvetően konzervatív intézmény, de modern műveket is be kell mutatnia. A magyar közönség viszont a konzervatív rendezéseket kedveli jobban - tette hozzá a miniszteri biztos a Heti Válasz szemléje szerint.

Az ARTE megállapítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök a konzervatív nemzeti kultúra fejlesztését tűzte ki célul. A kulturális büdzsé húsz százalékkal csökkent, de a riport szerint a hiányt a tárca uniós pénzekből reméli kipótolni. Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár elmondta: az államkassza gyakorlatilag üres, de ha lenne is benne pénz, azt nem valószínű, hogy a kultúrára lehetne fordítani.

A konzervatív nemzeti kultúrpolitika értékválasztásait Szőcs történelmi okokkal magyarázta a televíziónak. A Monarchián belül a magyar kultúra egy erős osztrák nyomás alatt formálódott, majd a két világháború közötti időszakban az akkori Németország részéről negatív befolyások érték, azt követően pedig a bolsevik mentalitással kellett megküzdenie. Ezek után szerinte érthető, hogy az ország vezetője a nemzeti kultúra gyökereihez kíván visszatérni azért, hogy független lelkületű nemzetet vezethessen. „Vagyis a nemzeti történelem kisajátítása jelentős tétkérdéssé vált Magyarországon" - véli az ARTE kommentárja.

"A kormány maximálisan koncentrálni akarja az állam hatalmát"

A televízió megkereste Rainer M. Jánost, az 56-os intézet főigazgatóját, amely intézmény egyike az áprilisban felszámolásra kerülő 35 közalapítványnak. Az igazgató elmondta: se hivatalosan, se informálisan nem közölték vele, mi a probléma a működésükkel. Véleménye szerint azonban két ok jöhet szóba: egyrészt a kormány maximálisan koncentrálni akarja az állam hatalmát, a másik ok pedig részét képezi az értelmiség függetlensége ellen folytatott harcnak. Rainer szerint a kormánynak csak az a történelemfelfogás felel meg, amely kiszolgálja a politikai érdekeiket, azaz megnevezi az ellenséget, a volt kommunista párt utódaiban.

Az ARTE kommentátora szerint a magyar kormány azt a történelemképet kedveli, amelyet a Terror Háza Múzeum sugall: a fasizmus rossz dolog volt, de a szörnyűséget a kommunizmus jelentette.

A francia-német tv-csatorna szerint Orbán Viktor 2002 óta Berlusconi olaszországi modellje alapján saját médiabirodalmat épített fel. Az új médiatörvénnyel pedig a közszolgálati médiát is ellenőrzése alá vonhatja. Néhány művész és rendező azonban létrehozta az interneten a teljesen független Szabad Magyar Televíziót, amely New Yorkból az Amerikai Népszava szerveréről működik, s így nem esik a médiatörvény hatálya alá - hangsúlyozta a francia-német csatorna.

A televíziót vezető Salamon András filmrendező elmondta: egy önkéntes alapon szerveződő, magántévéről van szó, amelynek költségvetése sincsen. „Nem félünk ... az ellenzékiség eléggé ismerős (szerep) számunkra" - mondta a rendező.

"Az Orbán-féle kultúrpolitika különösen sújtja a filmes szakmát"

Az ARTE szerint az Orbán-féle kultúrpolitika különösen sújtja a filmes szakmát, ahol jelenleg csak külföldi bérmunkák készülnek a Korda Stúdióban. A riport kitért arra, hogy amióta a filmkészítés kulcsszereplőjének számító Magyar Mozgókép Közalapítványt is felszámolásra ítélte a kormányzat azután, hogy rossz gazdálkodással és korrupcióval vádolta meg, a teljes filmszakma lebénult, beleértve a filmforgalmazást is.

A riport részletesen foglalkozik a több fesztiváldíjat nyert Pál Adrienn című film forgalmazási nehézségeivel. A rendező, Kocsis Ágnes elmondta: megszűnt a filmgyártás, több ezer embernek nincs munkája, s mivel egy film elkészítése hosszú folyamat, jelenleg senki nem rendel forgatókönyvet. Az ARTE szerint feltételezhető, hogy a még jelenleg az állam tulajdonában lévő filmstúdiókra privatizáció vár.

Tarr Béla az ARTE-nak elmondta: „csak a szalámi és Bartók Béla maradt nekünk, semmi más". A filmrendező szerint egyetlen európai filmes kultúra sem tud állami támogatás nélkül létezni. Véleménye szerint Magyarországon majd készül két-három történelmi film a nemzeti hősökről, azzal az elképzeléssel, hogy visszaadják a nemzetnek a méltóságát. „Meg vannak győződve arról, hogy mi csak a depresszióról és a problémákról beszélünk, pedig mi valójában a valós életet próbáljuk meg bemutatni. És ezt nem nagyon szeretik" - mondta a filmrendező.

Behódolnak, vagy távoznak

Pigniczky Réka filmrendező szerint a kormány mondhatta volna egyszerűen azt, hogy nincs pénz a filmgyártásra, de ehelyett inkább az állami pénzek pazarlásával, korrupcióval, sőt lopással vádolta meg a filmeseket. Talán azt gondolták, hogy a közvélemény előtti lejáratásukkal könnyebb lesz elvonni az állami támogatást. „Furcsa stratégia, sehol máshol nem láttam ilyet ... Úgy elvonni a támogatást, hogy közben kriminalizálják az embereket, ez elég új dolog. De működik" - hangsúlyozta a rendező.

A magyar kultúrpolitika ellen nyílt levélben tiltakozó filmesek a többi művészhez hasonlóan választhatnak: ellenállnak, behódolnak vagy távoznak az országból - zárul az ARTE riportja.