"Nem kis feladatra vállalkozott a Műcsarnok: három évtizeddel ezelőtti időszakot idéz fel az egykori Bizottság zenekarhoz kapcsolódó festményekkel, grafikákkal, lemezborítókkal, plakátokkal, installációkkal, performanszokkal. És nemcsak a zenekart mutatják be, hanem magát a kort is, a fluxushoz köthető "mindent szabad, minden művészet" elv korabeli megvalósulását" - méltatta a szombattól látogatható tárlatot az államtitkár.

Mint hozzáfűzte, a nyolcvanas évek elején egy határozott, fiatal művésznemzedék lépett színre, akik nem élték meg teherként az előző időszak társadalmi és politikai normalizációját, ennek következtében magától értetődően hágták át azokat a korlátokat, amelyek korábban sérthetetlennek tűntek. "Kiakadtak a Bizottságtól, legalábbis ilyeneket hallottunk akkoriban mi Kolozsváron (...) mert oda is elhallatszott, amit Laca látott, vagy látni vélt" - idézte fel fe Lugossy László művészetének hatását az erdélyi származású író-politikus.

Szőcs Géza elmondása szerint az akkori magyar politikai vezetés és popszakma nem fogadta be a Bizottságot, "ezzel szemben a magyar újhullám egyik alapzenekarává, a szokványostól eltérőre fogékony közönség kedvencévé váltak, mígnem mostanra azt is megértük, hogy az aktuális magyar kormány tisztviselője köszönti őket a legrangosabb kiállítóhelyek egyikében" - jegyezte meg. "Wahorn András, ef Zámbó István és fe Lugossy László egy meghatározhatatlan, kötetlen szabad nyelvet beszéltek (...) legendájuk a mai napig él" méltatta az autodidakta képzőművészként zenekart alapító alkotókat az államtitkár. 

Szőcs Géza sajnálatát fejezte ki, amiért a Bizottság egykori tagjai máig nem kaptak Kossuth-díjat, mire Wahorn András arra kérte fel, hogy intézkedjen az ügyben. A Műcsarnok november 13-ig látogatható kiállítása csaknem 200 festmény, grafika, szobor, számos film és videó segítségével járja körül a "Bizottság-jelenséget"; a tárlathoz irodalmi és zenei programsorozat, filmklub, családi rendezvények és konferencia, összesen mintegy 100 program kapcsolódik a következő két és fél hónapban.

"Nem retrókiállítás, hanem művészeti projekt"

A Bizottságot a nyolcvanas évek elején hozta létre a szentendrei Vajda Lajos Stúdió néhány autodidakta képzőművésze, köztük Wahorn András, ef Zámbó István és fe Lugossy László a "minden lehet művészet, az élet maga is művészet" fluxus jegyében. A rövid idő alatt a hazai underground kultúra meghatározó szereplőjévé váló zenekar néhány esztendei működés után a nyolcvanas évek közepén szűnt meg. "Nem retrókiállításban, hanem művészeti projektben gondolkodtunk" - emlékeztetett a pénteki sajtóbejáráson Gulyás Gábor igazgató, aki a kiállítás összeállításában Készman József kurátortársa volt. Mint hangsúlyozta, a következő két és fél hónapban irodalmi és zenei programsorozat, filmklub, családi rendezvények és konferencia, összesen mintegy száz program, továbbá a kijáratnál egy Bizottság butik várja az érdeklődőket.

A Bizottság underground jellegéből fakadóan a zenekar hatéves működéséről csupán igen hiányos dokumentáció áll rendelkezésre, ezért a Műcsarnok felhívást tett közzé az együtteshez kapcsolódó relikviák, fotók, hang- és filmfelvételek beküldésére. Mint Gulyás Gábor elárulta, végül mintegy háromezer privát fénykép érkezett be, ezek többsége a kiállításon is látható lesz. A Műcsarnok legtöbb tárlatától eltérően a Bizottság-kiállítás "vezetett" térben, előre meghatározott útvonalon járható végig. A látogató így a főbejáratnál álló katonai őrbódé-installáció mellett elhaladva, és a műfűvel borított fogadóterembe lépve a zenekart megörökítő legismertebb fénykép óriásira nagyított változatával találja szemben magát. 

Középen a Bizottság síremlékműve áll. "Gulyás Gábor mindhármunkat megkért, készítsünk egy-egy installációt. Én először saját magam háromméteres szobrára gondoltam, de aztán beláttam, hogy nem költhetem erre az adófizetők pénzét, és inkább a zenekart szeretném örökre együtt merevedve látni" - szólt a műről az azt megalkotó Wahorn András. 

A következő termek az együttes működésének kontextusát jelenítik meg korabeli Hungaroton-lemezek borítóinak felhasználásával, valamint néhány a hetvenes-nyolcvanas években - mások mellett El Kazovszkij, Szirtes János, Bukta Imre vagy Szkárossy Endre által - készített munka felvonultatásával. Külön válogatás keretében bukkannak fel ef Zámbó Istvánnak, fe Lugossy Lászlónak és Wahorn Andrásnak a Bizottság működésének idejéből származó művei. Mint Gulyás Gábor kiemelte, a tárlat egyik érdekessége a filmes dokumentáció: az egyik teremben a zenekarról készített dokumentumfilm fut, míg egy másik - a kiállítás megnyitóját is megörökítő - film a Duna Televízióban kerül adásba. A vágatlan interjúkat az információs teremben tekintheti meg a közönség. 

A kiállítás második része a Bizottság felbomlása után keletkezett művekből válogat. Itt látható például Wahorn András A miniszter Mercédesze elhalad a 112-es italbolt előtt című képe, amelyet egykor a művelődési miniszterhelyettes személyesen akasztott le a Fiatal Művészek Klubjának faláról. Fe Lugossy László ruhatanulmányai és installációi szintén megszemlélhetők, valamint ef Zámbó István Tiszta természet című installációja, amelyhez a művész több mint háromszáz plüssállatot használt fel. "Nekem egy kis életmű-kiállításom van itt" - állapította meg ef Zámbó István, akinek 1969-től napjainkig minden alkotói korszakát képviseli néhány alkotás. A Tiszta természet iróniával erősen áthatott mű, amelyet a művész jelen formájában a Műcsarnok kiállítására készített. 

A Bizottság-tárlat november 13-ig várja a látogatókat, akik a kijárat előtti a falon üzenhetnek is a zenekar tagjainak.