A húsz rajzot és festményt - amelyek eddig még sehol sem voltak láthatóak - az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet bocsátotta a veszprémi teátrum rendelkezésére. Ács Piroska, a múzeum igazgatója a megnyitón hangsúlyozta: a művész építészként készített rajzai szakmailag teljesen jók, igényes munkák.

Megtanulta és jól használta az akvarellfestés technikáját, különösen a Balatonról készült képei figyelemre méltóak - mondta az igazgató. Rámutatott arra is, hogy a műegyetemi hallgató Latinovits Zoltán rajzaiból kitűnik a "gondolkodási fegyelem, valamint a látásmód és az átlátás sokszínűsége". Ez a képessége a színészi pályáján is jelentkezett - tette hozzá.

Ács Piroska szerint Latinovits Zoltán pontosan tudta és gyorsan átlátta, hogy mi a minőség, hol vannak "kicsiségek és hibák", s ez sok konfliktust okozott számára a színházi világban. Olyan igényes volt és annyira "áttekinthető módon" szerette volna az egész társulatot megváltoztatni, s a "minőség felé tolni", hogy az többnyire nem találkozott az aktuális színházi vezetés egyetértésével. Ilyenkor írta azt az édesanyjának: lehet, hogy mégis építésznek kellett volna lennem - emlékeztetett Ács Piroska.

A tárlat megnyitását követően leleplezték Krisztiáni Sándor szobrászművész Latinovits Zoltánról készített fejszobrát. A gipsz fejszobrot Oberfrank Pál, a Petőfi Színház igazgatója és Eperjes Károly, Kossuth-díjas színművész, a teátrum művészeti tanácsadója leplezte le. Ezután bemutatták A veszprémi ködszurkáló című könyvet, amelyben Latinovits Zoltán Veszprémben töltött éveire, játékára, rendezéseire emlékeznek színészkollégái, színházi "háttérmunkások", újságírók, veszprémi emberek. A könyvet Varga Róbert újságíró, a színház sajtófőnöke írta.

A Latinovits emléknap zárásaként az Emlékezz a röpülésre című előadást láthatták az érdeklődők a játékszínben; a színház két művésze, Kéri Kitty és Szalma Tamás Ruttkai Éváról és Latinovits Zoltánról szóló írásokból olvasott fel, illetve felidézték a legendás színész házaspár gondolatait, írásait. Latinovits Zoltán 1971-73 között játszott és rendezett a veszprémi színházban. A játékszínt róla és féltestvéréről Bujtor Istvánról nevezték el, aki 2008-2009-ben a színház igazgatója volt. Az 1976-ban elhunyt Latinovits Zoltán szeptember 9-én lenne 80 éves.