A gazdaság strukturális válsága miatt a társadalmi konfliktusok is kiéleződnek, többek között az idegengyűlölő vagy a nőellenes nézetek is egyre nagyobb teret kapnak Európában - hangzott el a Közép-Európai Egyetemen rendezett konferencián.
A társadalmi nemekkel foglalkoznak (gender-kutatás) azok a szakemberek, akik a tudományág európai helyzetéről és a hazájukban zajló folyamatokról tartottak előadást a Közép-Európai Egyetemen, az AtGender konferenciáján múlt héten. A svéd Társadalmi Nemek Kutatása Titkárságát vezető Kerstin Alnebratt elmondta: a társadalmi nemek tudománya a legfontosabb innováció a tudományokban, amelynek különleges kritikai nézőpontját a kutatásokat finanszírozó ügynökségek korlátok közé akarják szorítani. Külön veszélyként nevezte meg, hogyha az állam kivonul a kutatás és oktatás finanszírozásából, akkor a tanárok teljesen ki lesznek szolgáltatva az intézményvezetőkkel folytatott formális és informális alkuknak, melynek általában a fiatalok látják kárát, főleg, ha kritikus szemléletűek.
Nővédelem vagy posztkolonializmus?
A Svájcból - a Lausanne-i Egyetemről - érkezett Cornelia Moeser az egész Európában érezhető iszlámellenes és nőellenes nézeteket, illetve az ezekkel szembeni fellépést vizsgálta. Elsősorban a feminista, emberi jogvédő franciaországi tüntetésekről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos jobboldali, szélsőjobboldali szervezetek már-már feminista, nővédő hangot ütnek meg, amikor a muzulmán nők öltözködésébe akarnak beleszólni, úgymond „felszabadítani” őket a férfiak elnyomása alól, miközben véleménye szerint egy posztkolonialista, a gyarmati uralom politikáját folytató, az iszlámot követő nők életébe durván beavatkozó magatartásról van szó. Az így megfogalmazott kényszeremancipáció vezet a fundamentalizmusok megerősödéséhez - hangsúlyozta Moeser.
A finnországi svéd nyelvű egyetem, az Abo Akademi tanára, Harriet Silius a norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik merényleteit idézte fel, illetve helyezte különleges megvilágításba.
Silius elmondta: Breiviket nemcsak az idegengyűlölet, az iszlamofóbia vezette, nemcsak a multikulturális társadalom ellen lépett fel. Silius szerint célpontja lett volna a volt norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland is. (Brundtland lekéste az utoyai rendezvényt, amire sietett, így kerülte el a gyilkos golyóit.) A norvég nők túl erős politikai befolyása ugyanis zavarta a 77 embert meggyilkoló, 150 másikat megsebesítő Breiviket. És persze nemcsak egy sikeres szociáldemokrata politikus, Brundtland karrierje zavarta a tömeggyilkost, hanem az egész norvég társadalom átalakulása, demokratizálódása és a nők egyenjogúsága. Ezért alkotta meg Breivik saját „Európai Függetlenségi Nyilatkozatát”.
Szélsőjobboldali felfogás: a modern társadalom kasztrálja a férfiakat?
Silius ennek kapcsán emlékeztetett Michael Kimmel amerikai tudós megállapításaira. Kimmel szerint a szélsőjobboldaliak a modern társadalomra úgy tekintenek, mint ami „megfosztja a férfiakat férfiasságuktól, kasztrálja őket”, hiszen elveszik tőlük a forrásokat, nőknek, idegeneknek adják oda az adójuk nagy részét, ezáltal a férfiakat „meggyengítik”, nem tudják sem magukat, sem családjukat fenntartani. Ezért gyűlölik a női egyenjogúságot, az idegeneket és gyakorlatilag szinte minden kisebbségi csoportot a társadalomban, és általában is fellépnek a jóléti állammal, a jóléti társadalommal szemben.
Silius: az oktatásra kell helyezni a hangsúlyt
Silius szerint az efféle veszélyes nézetekkel szemben fel kell lépni, és ebben a folyamatban a megfelelő oktatásra kell helyezni a hangsúlyt, illetve az interneten terjedő szélsőséges nézetek alaposabb megismerésére. A diákok, az egyetemi hallgatók és a társadalom legszélesebb rétegeinek korrekt tájékoztatása Stilius szerint segíthet a szélsőséges nézetek terjedésének megállításában. Mint mondta, a társadalmi innovációt „érzékennyé kell tenni a társadalmi nemekre”.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
