Lissner mind a magánadományok, mind pedig a költségvetési támogatás csökkenésére számít, ami még akkor is veszteséget gerjeszthet, ha kompenzációképpen növelik az előadások számát.

A válság ellenére a bérleteladások ebben a szezonban 7 százalékkal nőttek - ma az operának 17 400 bérletese van. A siker másik mutatója, hogy a Scala sosem látott pénzügyi sikert ért el egyetlen előadással: a Halál Velencében bemutatója 281 154 eurós bevételt hozott, szemben az átlagos 250 ezres estékkel. Ebben az évben a színház közönsége 253 előadást láthat, 2004-ben még csak 180-at.

Noha az igazgató kapott támogatási ígéretet Mario Monti új kormányától, az mégis bizonyos, hogy idén az olasz kulturális intézmények kevesebb állami támogatásban részesülnek, mint európai társaik.

A Scala 2012-es költségvetése 110 millió euró, ez némileg kevesebb, mint a tavaly felhasználható pénz. Az összeg negyven százaléka országos, regionális, tartományi és városi támogatás, 60 százaléka magánadományokból, a jegybevételekből és szponzoroktól származik.

Lissner szerint a Párizsi Opera költségvetésének 60, a Bécsi Staatsoper pedig 55 százalékát kapja az államtól.