#Operaház

Elvtársak és botrányok a kultúrterror jegyében – még mindig kísért a NER színházpolitikája Budapesten

A Fidesz tizenhat éves kormányzása alatt átírta a színházi törvényt, biztos kormánypárti túlsúlyúvá alakította a „szakmai” bizottságokat, és ha kellett, a leghangosabb tiltakozást is figyelmen kívül hagyta, csak hogy a saját embereit ültethesse az igazgatói székekbe. A politikai kinevezettek cikkünk megjelenésekor még szilárdan ülnek pozícióikban. Tizenhat év színházi krónikája, első rész: a budapesti botrányok.
















Bunyóval, rendőri kardlapozással, estélyik letépésével és Ferenc Józseffel nyílt meg 140 éve az Operaház

A kiegyezés utáni időszak hatalmas kulturális és urbanisztikai feltámadásának csúcspontja volt a Magyar Királyi Operaház megnyitása 140 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én. Két élő ember életnagyságú szobra várta a megnyitó fenemód előkelő közönségét. Az egyik a főzeneigazgatóé, Erkel Ferencé volt, a másik Liszt Ferencé, akinek a művét viszont kicenzúrázták az ünnepi előadásból. A megnyitón így ő csak szoborként jelent meg. Az ünnep a nézőtéren fényes volt és sikeres, azon kívül viszont véresen botrányos.