Egyetemes mondanivalót rejt és a mindenkori kirekesztetteknek állít emléket Fliegauf Benedeknek a magyarországi romagyilkosságok alapján készült, Csak a szél című filmje, amely egyben segíthet elindítani a párbeszédet a romák helyzetéről is - mondta Mécs Mónika producer a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában szereplő alkotás szerdai budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A Csak a szél egy négytagú roma család egy - végül tragédiába torkolló - napjáról szól - emlékeztetett Mécs Mónika vezető producer. Felidézte, hogy Fliegauf Benedek épp Womb - Méh című filmjén dolgozott a 2008-2009-es romagyilkosságok idején. A történtek mélységesen megrázták a rendezőt, aki a témáról készült forgatókönyvvel kereste meg a producereket. A Csak a szél nem közvetlenül a romagyilkosságokról szól, fiktív történet, de áthatja a gyilkosságsorozat okozta félelem, amelyet a roma közösség tagjai éreztek.

Mécs Mónika az MTI-nek elmondta, úgy érezték, támogatniuk kell a filmet, amely egyetemesen szól emberi sorsokról, a roma kérdésről. "Érzékeny téma ez, amely megoldásra vár" - fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy a film hatására elindul egyfajta párbeszéd. A producer szerint ezt bizonyítja az is, hogy két minisztérium - a közigazgatási és igazságügyi tárca, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - is a produkció mellé állt.

A forgatás az eredeti tervek szerint már 2010-ben megkezdődött volna, a magyarországi filmfinanszírozásban zajló változások - a Magyar Mozgókép Közalapítvány leállása - azonban meggátolta ezt. Végül 2011-ben indulhattak újra a munkálatok - mutatott rá Mécs Mónika, aki szerint nagyon nehéz feladat volt újraszervezni a film hátterét.

A 91 perces alkotás főszereplői amatőr színészek, a producer azonban hangsúlyozta: a résztvevők "nem saját életüket játsszák", hanem megírt forgatókönyv alapján dolgoztak. A mellékszerepekben feltűnnek profi színészek is.

Muhi András a berlini szereplés kapsán kiemelte, hogy a filmszakma egyik csúcsa jelen lenni a Berlinalén. "Isten tenyerén ülünk" - fogalmazott a producer, aki Fliegauf Benedek eddigi valamennyi munkájában részt vett.

A Csak a szél kézi kamerával készült, "szinte dogma körülmények" között - mutatott rá Muhi András, aki úgy vélte, a magyar film régi adósságát törlesztették azzal, hogy olyan alkotás született, amely "hitelesen benne van a valóságban". Ez a producer szerint inkább a brit vagy épp a román művészekre jellemző. Fliegauf Benedeknek viszont most talán sikerült megalapoznia a magyar filmnek ezt a vonalát - jegyezte meg a producer.

Bereczki Csaba, a Magyar Filmunió/Magyar Nemzeti Filmalap nemzetközi igazgatója, egyben az Eurimage, az Európa Tanács filmtámogatási alapjának magyarországi vezetője egyetértett az alkotókkal abban, hogy a film összeurópai problémát boncolgat. Felidézte, hogy az Eurimage - mind bizottsági, mind pedig plenáris szinten - egyhangú szavazással döntött Fliegauf Benedek művének támogatásról, ami igen ritkán fordul elő. A szakember szerint a testület a tematika és a magyar filmtámogatás akkor átalakulóban lévő rendszere mellett külön értékelte, hogy a magyar állam ilyen filmterv mellé állt.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy mindenkit megdöbbentett a romagyilkosságok ügye. A politikus úgy vélekedett, hogy Fliegauf filmje a művészet eszközeivel segít feloldani a roma helyzettel kapcsolatos bénultságot. Hangsúlyozta: a minisztériumban kidolgozott roma stratégiában kiemelt szerep jut a kultúrának, a Csak a szél és a hasonló művek ugyanis segíthetnek abban, hogy gondolkozásra sarkallják az embereket.

A Magyar Nemzeti Filmalap kész a fontos társadalmi témákkal kapcsolatos filmtervek befogadására - mondta Andrew G. Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos. A szakember úgy fogalmazott, a filmalap büszke arra, hogy a Csak a szél szerepel a Berlinalén, ahol "izgalmas" hetek várnak az alkotókra. Reméli, hogy "aratni" fognak.

A Csak a szél nagyságrendileg 150 millió forintból készült, ezzel Magyarországon alacsony költségvetésűnek számít - világított rá Mécs Mónika. Mindössze 65-70 millió forint származott magyar forrásból, a többit a külföldi - német és francia - partnerek segítségével teremtették elő - fűzte hozzá Muhi András. A Csak a szél világforgalmazója az a The Match Factory, amely a rendező előző filmjét, a Wombot is forgalmazta.

Az alkotók közül sokan elkísérik a filmet Berlinbe, a tervek szerint 20-25 stábtag utazik a német fővárosba. Köztük lesz a három főszereplő, Toldi Katalin, Lendvai Gyöngyi és Sárkány Lajos is. Fliegauf Benedek jelenleg is Berlinben van, ahol az utolsó simításokat végzi a filmen. A Csak a szél magyarországi forgalmazásáról a Berlinale után döntenek.