Pálfi György a Hukkle, a Taxidermia és a Nem vagyok a barátod után újabb játékfilmet készített, ám ezúttal nem a hagyományos módon. A Final Cut - Hölgyeim és Uraim valójában egy montázs: a filmtörténet leghíresebb szerelmes - vagy szerelmet a középpontba helyező - jeleneteiből, 80 percben. A gondosan egymás mögé illesztett részek a férfi-nő kapcsolat sokszínűségét mutatják be, annak minden árnyalatával, úgy, hogy közben egy új történet formálódik: a rendezőé. (Pálfi filmjében felbukkan többek között az Elemi ösztön, A sanghaji assszony, a Casablanca, A Keresztapa egy-egy jelenete, de a rendező magyar alapanyagokat is beépített, például a Halálos tavasz és a Kontroll egy-egy részletét.)

A Final Cut alapötlete nem forradalmian újszerű, ugyanis az idén tíz Oscar-jelölést kapott The Artist - a némafilmes rendezője, Michel Hazanavicius 1993-ban már ellőtte a poént, amikor Dominique Mézerette-tel összerakta 72 perces tévéfilmjét, a La classe américiane-t. Az alaptörténeten, a kivitelezésen és persze a közben eltelt 20 évből adódó látványos technikai megoldásokon kívül az a különbség a két film között, hogy Hazanavicius 50 klasszikus jelenetből álló alkotása önálló műként írta be magát a filmtörténetbe.

Ahogy az a Wikipédia szócikkében is olvasható, az alapanyagként használt filmek gyártója és forgalmazója, a Warner Brothers zöld utat adott a műnek, amikor hozzájárult, hogy a francia Canal+ tévécsatorna felhasználjon ezekből egy-egy jelenetet. Pálfi György munkáját viszont szerzői jogi problémák miatt - nem kért engedélyt az egyes jelenetek újrafelhasználásához, átvételéhez - annak ellenére sem vetíthetik a nyilvánosság előtt, hogy a budapesti filmszemlén bebizonyosodott: nemcsak befogadható, hanem működő és élvezetes alkotás.

A szerzői jogok hálójában

Általánosságban elmondható, hogy két lehetőség van arra, ha valaki egy filmbe egy másik film részletét be akarja emelni. Az egyik az idézés, az ezt meghaladó felhasználáshoz, az átvételhez - jelen esetben a mű más filmekből átemelt jelenetekből áll - viszont engedélyt kell kérni a jogtulajdonostól - válaszolták megkeresésünkre a Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületeténél (FilmJus).

Azt is a szerzői jogi törvény határozza meg, hogy egy nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, esetleg filmrészlet milyen esetben minősülhet iskolai oktatási célú anyagnak, és milyen feltételekkel lehet azt szemléltés érdekében átvenni. A filmfelhasználásnak még ebben a formában is korlátozott lehetőségei vannak - tudtuk meg a FilmJustól. Ha a például a Final Cut-ot iskolai oktatási céllal használják fel, többek között az is kikötés, hogy nem terjeszthetik és többszörözhetik üzletszerűen.

„A jogtulajdonos joga megítélni, hogy milyen célra, milyen terjedelemben ad át további felhasználásra részleteket a filmjéből. Ebben az esetben jogtulajdonosok nem voltak abban a helyzetben, hogy dönthessenek, mert tudomásom szerint nem keresték meg őket” - mondta a hvg.hu-nak Bálint Péter, a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének elnöke. Bármilyen rövid is az átvett részlet, nem mindegy, hogy milyen kontextusban jelenik meg, milyen célra használják fel - tette hozzá. Előfordulhat ugyanis - nem ebben az esetben -, hogy az alkotók szándékától gyökeresen eltérő kontextusban jelenik meg egy-egy jelenet, amihez soha nem adták volna a művüket.

„Nehéz a nyilvános vetítések körét leszűkíteni. Egyáltalán mit nevezünk nyilvános vetítésnek?” - tette fel a kérdést Bálint Péter, rávilágítva, bonyolult meghatározni, mikor kérhet valaki a nyilvános vetítésért pénzt - nem a rendező, hanem például a befogadó hely. Futó filmek esetében vetítési jogot is lehet szerezni - nem mozivetítésre, hanem egyéb célokra, de ennek is megvan a formája, ellentételezése - tudtuk meg.

La classe américaine, az etalon

Hazanavicius filmje, a La classe américaine olyan klasszikusokon alapul, mint A jelölt (Robert Redforddal), a Véres sikátor (John Wayne-nel), és Az elnök emberei (Dustin Hoffmannal és Robert Redforddal). A rendező felkérte John Wayne és Kirk Douglas állandó „francia hangját”, hogy ezúttal is szinkronizálják a két színészt, ami hozzájárult egy teljesen új alkotás létrejöttéhez.

Az alapsztori George Abitbol halálával indul (John Wayne alakítja) egy fiktív csendes-óceáni helyszínen, ahol három riporter, Dave (Paul Newman), Peter (Dustin Hoffman) és Steven (Robert Redford) megpróbálja kinyomozni, miért halt meg George, úgy, hogy találkoznak azokkal az emberekkel, akik az elhunytat még a korábbi időkből - Texasból - ismerték. (A film teljes egészében a Google-on tekinthető meg.)