Az Ifjúsági Centrumban farsangi készülődéssel induló és a húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló eseménysorozat tucatnyinál is több koncertet, zenei rendezvényt kínál, amelyeken feltűnnek kiváló tamburások, dudások, utóbbiak nemzetközi találkozón "randevúznak" egymással és a muzsikájukat kedvelő közönséggel.

Néptáncbemutatóból, táncházból és bálokból tizenötöt terveznek, a dalosok pedig a hagyományos, immár 41. alkalommal rendezett Schneider Lajos Országos Népdaléneklési Találkozón és a Területi Németnépdal-éneklési Versenyen adnak ízelítőt tudásukból.

A hagyományőrző programokon külföldiek, főként horvátországi előadók is bemutatkoznak, a szerbiai Orpheus Társulat felnőtteknek szóló bábjátékát a Szent János Hotelban láthatják az érdeklődők.

A hajdani mesterek "jeles" tárgyaiból Englert Antal busómaszk-faragó népi iparművész műhelyében nyílik kiállítás. A gyermekeket játszóházi és kézműves-foglalkozásokra invitálják, nekik szól majd a Holló, az Alma együttes és a Kerek Erdő Zenei Műhely produkciója.

Dudás Szabolcs

A maszkos, bundás, kereplős csoportok mindennap feltűnnek valahol. Lesz busólakodalmas, busó táncház, vigasság, bortúra busókkal, továbbá számos bemutató, felvonulás is. A részletes program a busójárás honlapján tekinthető meg.

Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás idei programjain a tavalyi rekordlétszámnál, a 750-nél is több, várhatóan 800 busó és további 200 maskarás búcsúztatja a telet.

A programok lebonyolítását idén a különösen hideg időjárás és a jégzajlás nehezíti. A korábbi évekkel ellentétben most csak akkor tartják meg a busók farsangvasárnapi dunai csónakos átkelését, ha addig ritkul a jég, vagy sikerül jégtörővel biztonságos utat vágni a Mohács-szigetről vízen érkező álarcosoknak. A farsangi koporsó vízre bocsátása elmarad, bár a koporsót ettől függetlenül elviszik a Sokac-révbe, ahol élőzenés táncbemutatóban gyönyörködhet a közönség.

A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt - meg a turistákat, akikből a busójárás ideje alatt több mint 30 ezret is vendégül lát a 20 ezer fős Duna-parti város.