Az eredetiség mellett szól Bellák Gábor műtörténésznek, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusának véleménye és írásos tanulmánya, amelyre hivatkozik is az árverési katalógus. Ugyanakkor a jelenleg is látogatható magyar nemzeti galériabeli Ferenczy-kiállítás kurátorai, Boros Judit és Plesznivy Edit, valamint Pálinkás Réka, a tárlathoz kiadott Ferenczy-oeuvre-katalógus összeállítója szerint ez nem Ferenczy Károly alkotása, hanem másolat. Véleményüket a kép részletes vizsgálatára alapozzák, és erről közleményt is kiadtak.

Az árverésen erről nem esett szó. Forró Tamás, a galéria tulajdonosa az MTI kérdésére utóbb azt mondta, nem tudott a kurátorok nyilatkozatáról, viszont Bellák Gábor véleményét hitelt érdemlőnek tartja, és feltétlenül elfogadja.

Az árverésre 188 tételt hirdettek meg, 75 műtárgy maradt, és 29 alkalommal regisztráltak egymillió forint feletti leütést. A legdrágábban indított és egyúttal a legmagasabban leütött tétel Ferenczy Noémi A város (Régi város) gobelinjének akvarell-tempera technikájú méretarányos, 138x138 centiméteres, színpompás terve lett. Mivel a művész által megszőtt falikárpit minden bizonnyal a háború áldozata lett, érthető, hogy a most felbukkant főmű tervéért 9,5 millióról 19 millióig jutott a licit.

Kikiáltási áron, 9,5 millióért vitték el Vaszary János fehér korszakának virágcsendéletét, 7,5 millióért Szinyei Merse Pál balatoni tájképét. Jól szerepelt két Kádár Béla-gouache, a Hölgyek gitárral 6,5 millióra, a Nővérek 4,6 millióra ment fel. Megadták a 4,8 milliós induló árat Vajda Lajos 1937-es Golgota című kollázsáért, ugyanennyit Uitz Béla színes tus munkájáért, a 4,2 milliót Scheiber Hugó 1933-as Royal Orpheumáért. Néhány szép licittel Rippl-Rónai József korai, papagájos akvarelljét 750 ezerről 1,3 millióra, Koszta József virágcsendéletét 1,2 millióról 1,7 millióra, Pekáry István tengerparti jelenetét 850 ezerről 1,1 millióra verték fel.