A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A 86 esztendős II. Erzsébet királynő 1952. február 6., édesapja, VI. György király halálának napja óta áll az Egyesült Királyság - valamint az őt ma is államfőjének elismerő 15 nemzetközösségi ország - élén. A gyémántjubileumnak nevezett hatvanadik évforduló központi ünnepségeit a hétfői és keddi rendkívüli munkaszünettel megtoldott négynapos hétvégére szervezték, és ebből az alkalomból a The Sunday Times megtudakolta a britektől, hogy miként is vélekednek uralkodójukról és az általa képviselt monarchiáról.
II. Erzsébet népszerűbb, mint a brit politikusok
AP
A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett országos felmérés szerint a lakosság 73 százaléka pártolja a királyság intézményének fennmaradását, és mindössze 18 százalék vélekedett úgy, hogy Nagy-Britannia jobban járna, ha közvetlenül választott államfője lenne.
A válaszadók kétharmada azt szeretné, hogy II. Erzsébet királynő maradjon az Egyesült Királyság trónján, "ameddig csak lehet", 23 százalék ugyanakkor azt tartaná helyesnek, ha az idős uralkodó visszavonulna, és átadná a koronát utódainak.
A The Sunday Times felmérése ezúttal nem tért ki arra a kérdésre, hogy az alattvalók a lehetséges utódok közül kit látnának szívesebben a trónon, Nagy-Britanniában azonban már hosszú évek óta folyik a vita arról, hogy a királynő után elsőszülött fia, a 64 esztendős Károly trónörökös, vagy Károly elsőszülött fia, a 30 éves Vilmos herceg örökölje-e a koronát.
Károly első felesége, a hercegtől akkor már különélő Diana hercegnő 1995-ben - egy évvel hivatalos válásuk előtt -, egy világszerte döbbenetet keltő BBC-interjúban nyíltan megkérdőjelezte a trónörökös uralkodói képességeit, mondván: nincs meggyőződve arról, hogy Károly "képes lenne alkalmazkodni a királyi címmel járó kötöttségekhez".
A generációs ugrást brit alkotmányjogászok és történészek mindazonáltal sem valószínűnek, sem indokoltnak nem tartják, mivel - a trónörökös és 1997-ben elhunyt néhai felesége korábbi, kölcsönös házasságtörésekkel is tarkított súlyos magánéleti botrányai ellenére - kifejezett törvényi ok nincs arra, hogy miért ne Károly legyen a következő brit uralkodó. Emellett - sajtóértesülések szerint - Vilmos is kifejezetten ragaszkodik a trónutódlási sorrend betartásához.
A The Sunday Times megbízásából elvégzett gyémántjubileumi felmérésből ugyanakkor kiderül az is, hogy a britek sokkal többre becsülik királynőjüket választott politikusaiknál. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint ki érti meg jobban az utca emberének hétköznapi problémáit, a válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy az uralkodó, és mindössze 9 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy a politikusok.
A britek étkezőasztaluknál is szívesebben látnák királynőjüket, mint politikusaikat. Arra a kérdésre, hogy kinek a társaságában költenének el inkább egy vacsorát, 34 százalékuk voksolt II. Erzsébet királynőre, és alig 7 százaléknyian választanák vacsoravendégnek David Cameron miniszterelnököt. Még rosszabbul járt George Osborne pénzügyminiszter, őt ugyanis a válaszadóknak mindössze az egy százaléka invitálná szívesen vacsorára.
