Tápai Péter, a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője a kiállításról tartott hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy a festmények közül 33 mű Pákh Imre gyűjteményéből származik, és Bécsből érkezik Szegedre. Öt festményt a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönöz a szegedi múzeumnak, három alkotás - a Honfoglalás színvázlata és szénvázlata, valamint a Tálcás lány - pedig a Móra Ferenc Múzeum saját gyűjteményének része.

Fogas Ottó múzeumigazgató közölte, hogy a tárlat előkészületeivel párhuzamosan a közgyűjtemény egy a leltárkönyvben Munkácsy-alkotásként szereplő festmény tudományos vizsgálatát is elindítja.

A főpap címet viselő olajvázlat - amelyet eddig a kétségek miatt a nagyközönség nem láthatott - Brummer József egykori műkereskedőtől, a Párizsban hírnevet - később pedig New Yorkban vagyont - szerzett egykori szegedi fiatal szobrásztól adományként érkezett 1911-ben Szegedre.

1911 őszén Tömörkény István, a Városi Múzeum és Somogyi könyvtár igazgató-könyvtárnoka jegyezte be a művet a leltárkönyvbe; azonban kétsége jeléül egy kérdőjelet tüntetett fel az alkotás hátulján.

Az alkotást a művészettörténészek többsége a stiláris jegyek alapján hamisítványnak tartja. A közgyűjtemény laboratóriumi vizsgálatokkal igyekszik tisztázni a több mint százéves rejtélyt. A kutatás célja a földrajzi keletkezési hely, a létrehozási idő, valamint a festményen használt különböző pigmentek korának meghatározása.

A muzeológus elmondta, a laboratóriumi vizsgálatok teljes kétséget kizáróan ugyan nem tudják igazolni, hogy A főpap Munkácsy Mihály egy korai alkotása, az azonban bebizonyosodhat, hogy a mű hamisítvány.

A vizsgálatokkal egy időben a múzeum szakemberei francia levéltárakban annak is igyekeznek nyomára akadni, hogy annak idején Brummer József kitől vásárolta a képet - tette hozzá az igazgató.