Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
| „Zelnik úr ügyes volt” |
Zelnik István interjúiban elbüszkélkedik, hogy diplomáciai mentességét felhasználva hogyan utaztatott aranytárgyakat az Európai Unión belül és Svájc határain át, úgy, hogy végül az eltérő szabályozások következtében importengedély került a gyűjteménnyé formált darabok mellé - írja legfrissebb számában a HVG. Szakmai körökben sokan ma is úgy vélik, Zelnik és az ő Aranymúzeuma megtestesíti azt, ami ellen a kulturális örökség védelmére szerződött szakértők és szervezetek évek óta küzdenek. Számosan elnézőek e módszerekkel, mert ámulatba ejti őket a szép tárlókba rendezett impozáns gyűjtemény. Arra azonban ritkán van példa, hogy egy ország kulturális kormányzata múzeumi rangot adjon összeügyeskedett kollekciónak, ezzel kvázi legalizálva a gyűjtési módszert is. Márpedig Magyarországon ez történt. |
Az eddig 14 darabosként ismert leletegyüttes eddig lappangó 15. darabját - egy Hadrianus-portréval díszített, több mint 8 kilogrammos ezüsttálat - is megvásárolná a múzeumtulajdonos - mondta Zelnik István szerdán.
Felidézte, hogy másfél éves nyomozást folytatott és nemzetközi szakértők és ügyvédek bevonásával sikerült megtudnia, hány darabból áll a Seuso-kincs, kik a tényleges tulajdonosai, hol találhatók a tárgyak, és megvásárolhatók-e. A vételárról Zelnik István nem közölt részleteket, az Index szerint azonban több tízmilliárd forintos nagyságrendről van szó.
"Feltehető, hogy sok apróbb darab - például evőeszközök, poharak - is tartozhatott a készlethez. Ezek nem bukkantak fel az akkori nyugati műtárgy-kereskedelemben, de talán feltűnhetnek a következő időszakban, ha nyilvánosságra kerül, hogy a Seuso-kincsegyüttes hazatért" - vélekedett a műgyűjtő.
hvg.hu archív
Zelnik István szerint azonban igazából akkor lehet "hazatérésről" beszélni, ha bizonyítható lesz, hogy kétséget kizáróan a mai Magyarország területéről származik a lelet; ez még hosszú tudományos kutatómunkát igényel. A műkincsnek külön múzeumot hozna létre. Jelenleg hat palota eladó az Andrássy úton az Oktogon és a Hősök tere között, ebből három-négy alkalmas lehet arra, hogy benne egy új Seuso Múzeum létesüljön - jegyezte meg.
Ez a világ legjelentősebb késő római kincslelete, ezért egy önálló múzeumot is lehet rá alapozni, amelyet a Budapestre érkező turisták többsége is felkeresne. Ezt lehetne kiegészíteni az 1-5. századi ötvösművészetet bemutató arany- és ezüsttárgyakkal, - érmékkel, esetleg egyéb, a kort idéző tárgyakkal, szobrokkal, amforákkal - és létrehozni egy Seuso Múzeumot a legjobb magyar és külföldi szakemberek bevonásával - szólt saját forrásból megvalósítani kívánt terveiről.
Mint hozzátette, a sok milliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a vélhetően Polgárdi mellett előkerült kincset, ezt az igényét azonban az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie. Amennyiben az állam vállalná, hogy ideiglenesen lemond követeléséről, és nem kobozza el a Seuso-kincset, Zelnik István végrendeletében Magyarországra hagyná azt.
hvg.hu archív
Beszámolója szerint a műgyűjtő a kérdésről a "legmagasabb szinteken tárgyalt", a kormánytól azonban egyelőre nem kapott konkrét visszajelzést.
Zelnik István további terveiről azt mondta, jelenleg folyik a tulajdonában álló Magyar Indokína Társaság konszolidációja, ezért a napokban 249 millió forinttal megemelte a társaság alaptőkéjét. "Ezt a konszolidációs folyamatot szeptember végére szeretném lezárni, ha ez megtörtént, akkor kerülnek érdemben terítékre a következő nagy projektek" - fűzte hozzá.
Már elindult az esetleges Herendi Múzeumhoz kapcsolódó első önálló vándorkiállítás anyagának feldolgozása. "Ez nem lesz más, mint a gyűjteményemben található mintegy ötszáz Herendi bonbonniére, szelence és porcelándoboz tudományos igényű, de egy vándorkiállítást előkészítő feldolgozása egy önálló kötetben. Ez a munka várhatóan jövő tavasszal lesz készen" - közölte.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Zelnik mai nyilatkozataira reagálva azt közölte, hogy a magyar állam a Seuso-kincsekkel kapcsolatban továbbra is tulajdonosnak tekinti magát. A kultúráért felelős államtitkárság jelezte, hogy a műgyűjtő a kormányt és az államtitkárságot ebben az ügyben eddig hivatalosan nem kereste meg.
"Ugyanakkor a kormány nyitott minden komoly és tisztességes szándékú, az ország érdekeit szem előtt tartó műgyűjtővel és műkereskedővel a Seuso-kincsek vagy más, a nemzeti kultúra szempontjából meghatározó műtárgyak és leletegyüttesek sorsáról érdemben egyeztetni" - tette hozzá a közlemény.
