A svédek kisrepülőgépe különösebb akadály nélkül szelte át Litvánia felől a belorusz légteret. A korábban a fehérorosz feminista mozgalmat 100 ezer svéd koronával támogató Studio Total reklámügynökség lerombolta ezzel azt a mítoszt, amely az agyonpénzelt és a katonai parádékon megdicsőült fehérorosz légvédelmet övezte.

A plüss deszantként emlegetett akcióban 1000-nél is több ejtőernyős mackó ért földet. Az első fotókat a macikról a melléjük tűzött feliratokkal együtt - az egyiken a FREE SPEECH NOW, azonnali szólásszabadságot olvasható - Jekatyerina Szkurát, 16 éves diáklány készítette. A képek hamarosan felkerültek a Belarusian News Photos nevű képes internetes híroldalra (most is ott láthatók – a szerk.)

wikipedia.org

A ma már bátor tettnek nevezhető közlés a hozzá írt hírszöveggel együtt nem maradhatott következmények nélkül az európai demokratikus normák megsértéséért többször bírált posztszovjet államban. Bár a belorusz védelmi minisztérium először cáfolta a svéd kisrepülőgép határsértést, a weblap 20 éves főszerkesztőjét és alapítóját, Anton Szurjapint hamarosan letartóztatta és tiltott határátlépés elősegítése miatt eljárást indított ellene a minszki KGB. Ezért az ottani törvények szerint akár 7 év börtönbüntetés is fenyegeti.

A fehéroroszországi sajtó egy része szolidaritási mozgalmat indított Szurjapin mellett. Az újságírók és fotósok a fiatal szerkesztő elleni eljárás miatti tiltakozásukat sajátos módon igyekeznek kifejezni: ejtőernyős plüssmacival fényképeztetik le magukat. Többüket, akik a nyilvános fotózást is bevállalták, közterületen történt botrányokozás címén vettek őrizetbe a rendőrök - az orosz newsru.com híradása szerint.

A plüss deszantos akció svéd ötletgazdája az első pillanattól kezdve a belorusz területre való önálló berepülést hangoztatja, cáfolva ezzel a helyi hatóságoknak az eljárási alapját, amelyet a légi határ tiltott megsértésében való közreműködés miatt indítottak Anton Szurjapin és mások ellen. A reklámügynökség igazgatója, Per Cromwell ezt internetes üzenetében is megerősítette.

A Belarusz Köztársaság elnökének, Alekszandr Lukasenkonak címzett üzenetben „fegyveres klónnak” nevezte őt, aki nem akadályozhatja meg, hogy az emberek nevessenek. „Ha az emberek rajtad nevetnek, akkor még a te barátaid sem akarnak majd melletted állni”- írja Cromwell.

A svédek figyelemfelkeltő akcióján kívül más olyan eset is ismert, amikor légből érkezett a nem várt, még a moszkvai Vörös teret is megrengető esemény. Az idén pont negyed százada, 1987. május 28-án landolt az orosz, volt szovjet főváros szívében Cessna típusú sportrepülőjével a német Mathias Rust, aki ledöntötte a szovjet légierő sérthetetlenségébe vetett hitet.

Tettét ma Mihail Gorbacsov peresztrojkájának támogatásaként aposztrofálja, bár Moszkvába repülésével lefejezte a légierő vezérkarát. Légi huliganizmusáért és határsértésért négy évet kapott, ám 432 nap után kegyelemben részesült, és visszatérhetett hazájába. Rust tettével mégis könnyedebb, lazább lett akkortól a világ.

Most viszont akár diplomáciai bonyodalmat is okozhat, illetve már okozott is a két ország között, aminek a következményeként kiutasították Fehéroroszországból a svéd nagykövetet. Mint ilyenkor szokás, a svéd kormány válaszlépése sem maradt el: a belorusz nagykövetnek és vele együtt még két diplomata honfitársának kellett elhagyni Stockholmot. A maci deszantos diverzióért”két fehérorosz tábornoknak is felelni kellett – az egyik a légvédelem parancsnoka, a másik a határőrség vezetője volt eddig. Lukasenko felmentette őket beosztásukból.