Nem egy biztos állás ígéretében mondott le a Műcsarnok vezetéséről Gulyás Gábor, aki az Indexnek adott interjújában Fekete Györggyel, a Műcsarnok épületét január elsejével átvevő Magyar Művészeti Akadémia elnökével való nézeteltéréseiről beszélt.
"Politikai döntés született a Műcsarnokról, amelynek értelmében a Magyar Művészeti Akadémia – az ő fogalmazásukban, megkapja a Műcsarnok épületét –, a működést érintő szakmai, tartalmi kérdésekben pedig úgynevezett egyetértési jog illeti meg. Mi a csuda az az egyetértési jog?" – tette fel a kérdést a Műcsarnok volt igazgatója, Gulyás Gábor az Indexnek adott interjújában. (Gulyás azután mondott le, mután kiderült: a Műcsarnok mint épület január elsejével a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába kerül, aminek elnöke Fekete György - a szerk.)
"Én úgy gondolom, ismerve az MMA vezetőjének álláspontját és mentalitását, hogy az „egyetértés” ebben az esetben gyakorlatilag vétójogot jelent. Ilyen módon egy nagy művészeti intézmény aligha képes normálisan működni. Azt is be kellett látnom, hogy január 1-től nincs lehetőség arra, hogy a kinevezésemkor vállalt szakmai programom szerint dolgozzak tovább. Morálisan nem lett volna vállalható, ha maradok" - tette hozzá.
Gulyás a lapnak azt mondta: egészen másképp gondolkodnak a művészetről, nemzeti kultúráról és az intézményi munkáról Fekete Györggyel. "Az elnök úrnak komoly aggályai vannak a kurátori rendszerrel kapcsolatban, természetesnek tartja, hogy ha szerinte nem az ő ízlése szerint dolgozik egy-egy kurátor, akkor beleszóljon a munkájába. Számomra ez elképzelhetetlen. A szakmai autonómiának, amely gyakorlatilag 1984-től, Néray Katalin vezetői kinevezése óta jelen van a Műcsarnokban, szerintem ez egy fontos eleme. Ez nagy érték, aminek az elvesztéséhez nem asszisztálok" – fogalmazott a Műcsarnok volt vezetője.
"Őszintén szólva nem ismerem túl jól Fekete György művészetfelfogását, de az elmúlt hetekben szerzett benyomásaim alapján úgy látom, hogy nem ugyanazt tekintjük kortárs képzőművészetnek. (...) Lehet persze ma is olyan képzőművészetet csinálni, mint a 19. században, de az még nem számít kortársnak" – tette hozzá Gulyás.
Azt is elmondta: bizonyos szakmai kérdésekben nem értett egyet Fekete Györggyel. "Volt néhány eset, amikor vitánk volt: az elnök úr fölemelte a hangját, és én is határozottan képviseltem az álláspontomat. Az első ilyen vita a nemzeti szalonok rendszeréről szólt. Van egy koncepció, amely szerint az ország sok múzeumában, kiállítóhelyén lennének tárlatok, és ezeket nemzeti szalonnak hívnák. Minden művész hoz valamit, ami aztán megjelenik valamelyik 'szalonban'. Én ezt nem tartottam és ma sem tartom jó ötletnek" – fogalmazott az interjúban Gulyás Gábor.
A debreceni Modem éléről a Műcsarnokhoz érkezett Gulyás szerint van egy pletyka, hogy "úgymond felajánlották" neki a Ludwig Múzeum irányítását, ám ez "nem igaz". "Nem valamiféle biztos állás ígéretében mondtam le" – jelentette ki.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
Az elítélt drogkereskedő adománya miatt tovább nőnek Babis esélyei.
