Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
„Nem biztos, hogy színház, de az biztos, hogy nem jet-ski.” – állítják a Bizalmi tőke színészei. Az előadás messzire rugaszkodik a hagyományos színházi formától és eszköztártól. Gazdasági válság, fenntartható fejlődés, fogyasztás, depresszió. 2008 ősze óta ismerjük ezeket a fogalmakat. A két besorolhatatlan brüsszeli társulat koprodukciója ezt igyekszik kikezdeni.
Vásárolj többet! Keress többet! Költs többet, vagy: menj terápiára! Esetleg találj fel egy terápiát! Vagy legyél kínai!
A Transquinquennal és a Groupe Toc felkészülésképpen hónapokon át konferenciákat, találkozókat, beszélgetéseket és művészeti akciókat szervezett a témában. Ennek eredményéképpen pedig egy cinikus globalizáció és kapitalizmus kritikát hoznak nyugatról. Abszurd, fekete humorral kapjuk kézhez a kérdéseket: ki felelős a válságért, mik az okai és mit (nem) lehet tenni? Rákoppintanak a képmutatásunkra, túlreflektálnak és két nevetés között még jól pofán is vágnak.
trafo
A produkció elképesztő, plasztikus, néhol nevettető, néhol megdöbbentő, de a hagyományos színházi formától és eszköztártól messzire elrugaszkodik. Színház, performansz, vagy talán tablóképek sorozata? Mindegyik és egyik sem. Fekete humor, szarkazmus, abszurditás. Nem morális tanmese, hanem állapotrajz valódi számokkal, tényekkel, adatokkal. Posztmodern színházi előadás, avantgárd esztétika.
Európa küszködik, forrong, önmagával is küzd. Mindenütt megkérdőjelezik a jelen politikáját. Magunkra maradunk? Merre tovább? Indulat, erőszak, mozgalom, mozgósítás, megaláztatás és elnyomás. Lázadjunk-e, és hogyan? Kezdjük ezzel az előadással.
Az est a Gyújtópont Színházi Sorozat utolsó, ötödik állomása, ezúttal két alkalommal: december 14-15-én a Trafóban.
