„Nincs olyan konzervatív kritérium, amelyiknek ne felelnék meg: arisztokrata felmenők, demográfiai vonalon a legszigorúbb elvárások is teljesítve; szeretem a focit, horribile dictu a könyveim másról se szólnak, mint Isten, haza, család” – jelzi Esterházy Péter író a HVG Portré rovatának adott interjúban, hogy a formai szempontok alapján akár az úgynevezett „nemzeti együttműködés rendszerének” kegyeltje is lehetne.
„A szerzetesi életforma lenne nekem való. Egy kéjvágyó szerzetesé. Egész nap dolgoznék és imádkoznék a kolostorban. De azért kéne egy jó szakács is. Vagy inkább szakácsnő.”
A közérzetének amúgy, mint mondja: „nincs országos jelentősége. A tetejében én alkatilag mindig eggyel jobban vagyok, mint kellene. Ha jól megy a munkám, akkor önzően a közérzetem is jó.”
Az Esterházy Péterrel készült portrét a HVG év végi dupla számában olvashatják.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a minisztert.
