A Magyar Művészeti Akadémia státuszát ma az alkotmány rögzíti, de csak az övét; a kultúrharcban nem kiegyezés történt, hanem revans - ezzel magyarázta Rockenbauer Zoltán, hogy mi a baja az MMA köztestületté válásával. Az első Orbán-kormányban kultuszminiszteri posztot betöltő, majd nemrég az MTVA kulturális főszerkesztői posztjáról lemondó Rockenbauer a Heti Válasznak adott interjúban felidézi, hogy 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) társult intézménye lett, miközben az MMA csak civil szervezetként jöhetett létre, a művészek pedig eszmei, ideológiai és baráti alapon tömörültek a két rivális intézménybe.

Rockenbauer egy december 28-i, a Műcsarnok helyzetéről szóló konferencián is felszólalt, ahol arról beszélt, hogy a probléma elsősorban az MMA köztestületté válásának módjában rejlik, s felidézte, hogy a jelenlegi helyzetet húszéves "kultúrharc" előzte meg, az MMA 2011-es köztestületté nyilvánítása azonban nem e folyamat megnyugtató lezárása, hanem vélhetően a küzdelem egy állomása lett csak. (A Műcsarnok épületének tulajdonjogát egy novemberi kormányhatározat alapján az MMA kapja meg, az azt működtető Műcsarnok Nonprofit Kft. működésének művészeti és tartalmi kérdéseiben pedig az MMA elnöke, Fekete György egyetértési jogot gyakorolhat.)

A Heti Válasznak Rockenbauer azt is felidézte, hogy miniszteri hivatala alatt, 2000 és 2002 között már találkozott a két testülek közötti rivalizálás problémájával, akkor azon a véleményen volt, hogy vagy el kell ismerni mindkét akadémiai tagságot azonos jogokkal, vagy a két szervezet bázisán kell új testületet létrehozni. Ez utóbbit Glatz Ferenc MTA-elnök támogatta, míg az MMA-t létrehozó - nemrég elhunyt - Makovecz Imre másként gondolta. Most azonban a lövészárok egyik oldalán lévők nyertes pozícióba kerültek, a vesztesek pedig Rockenbauer szerint majd megpróbálják ezt a helyzetet megfordítani. A bajt szerinte csak tetézte, hogy a Műcsarnok is az MMA-hoz került. Fekete Györgyről azt mondta: az nem lehet konzervatív, aki nem érti saját korát, nyilatkozatai olyanok, mintha húsz éve nem járt volna képzőművészeti tárlatokon. Víziója azonban csak keserves átmeneti állapot lehet - véli Rockenbauer.

Arra a kérdésre, hogy a Nemzeti Színház igazgatóváltása színjáték volt-e, a volt miniszter igennel felelt, mint mondta, idehaza minden kuratórium úgy van összerakva, hogy az előre kiszemelt személy nyerje meg a pályázatot, ám fontosnak tartja, hogy Alföldi kitölthette mandátumát, és a kormány a jobboldali nyomás ellenére sem váltotta le őt. Hozzátette: Törőcsik Marival ért egyet, vagyis úgy érzi, hogy Alföldi is jó, és Vidnyánszky is jó.