Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerdán azt kérte a kormányzattól, hogy ne térjen el a demokratikus gyakorlattól. Kinek és milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a művészeti intézmények élére kerülő vezetők ne pályázati eljárásban mérettessenek meg, illetve ha nincs szükség a szakma véleményére, akkor kik és mi alapján döntik majd el, hogy ki a legalkalmasabb a posztra? - tette fel a kérdést az MTI-hez eljuttatott közleményében Horváth Csaba.
Erre válaszul Cser-Palkovics András közleményében azt kérdezte: kinek és milyen érdeke fűződik ahhoz a Magyar Szocialista Pártban, hogy a kultúra területén egy olyan pályáztatási rendszer fenntartását követeljék, amely a kormányzásuk ideje alatt is többször és látványosan bizonyította alkalmatlanságát, amely a legtöbb esetben kellemetlen helyzetbe hozott elismert művészeket és rátermett szakembereket, amelynek fenntarthatatlanságát az elmúlt néhány napban több intézményvezető is elismerte? - olvasható a közleményben.
"Azt kell gondolnunk, a szocialisták a korábbi gyakorlatból és önmagukból indulnak ki, amikor azt vélelmezik, hogy egy felelősen gondolkodó, választott politikus nem a legalkalmasabb szakembert állítja egy közintézményé élére. A kultúráért felelős államtitkár javaslata ugyanis nem arról szól, hogy felkészületlen pártkatonákat kellene titokban színházak vagy múzeumok élére kinevezni. A javaslat csupán arra vonatkozik, hogy az igazgatói kinevezéseknél is teremtsünk tiszta helyzeteket" - fogalmazott Cser-Palkovics András.
Szerinte, aki figyelmesen követte az ezzel kapcsolatos megnyilatkozásokat, annak egyértelmű, hogy a javaslat, mint lehetőséget veti fel a pályáztatás mellőzését. A szakmai követelmények törvényi rögzítését követően olyan esetekben lehetne ezzel élni, amikor a látogatók és a fenntartó számára is egyértelmű, ki lenne a legalkalmasabb egy adott intézmény vezetésére. A leendő vezetőnek pedig kötelezően a nyilvánosság elé kellene tárnia szakmai elképzeléseit - ahogy ezt az LMP is követeli közleményében -, szemben a mai gyakorlattal, amikor ez a pályázó szándékán, jóindulatán múlik.
Mindez a vezetőket választó politikusok számára is jóval nagyobb felelősséggel járna, hiszen a jövőben egyértelmű lenne, ha valakit ők kértek fel egy poszt betöltésére. Hozzátéve, nem gondoljuk, hogy szakpolitikusaink ne lehetnének a saját területük felkészült ismerői, ami odáig is terjed, hogy szükség esetén elismert szakemberekre hallgassanak - írta a politikus. Szerdán az LMP és a Demokratikus Koalíció is közölte, hogy szerintük meg kell tartani a színigazgatói pályázati rendszert.
L. Simon László kulturális államtitkár a napokban az ATV egyik műsorában azt javasolta, hogy a jövőben a kiemelt állami intézmények - színházak, múzeumok, levéltárak - esetén ne legyen kötelező a pályáztatás az intézményvezetői posztra. Az államtitkár közölte: az Operaház, illetve a Néprajzi Múzeum jelenleg folyamatban lévő igazgatói pályázatának lezárása után egy olyan jogszabályi változást kezdeményez, amely szerint a fenntartóknak nem lenne kötelező a pályázat kiírása. Jelezte, hogy elképzelését Balog Zoltán miniszter is támogatja.
A kultúráért felelős államtitkár frissen indult blogjának szerdai bejegyzésében azt írta: "álszent procedúrákat" is megelőzhetne, ha nem lenne kötelező pályázat útján kiválasztani az állami, illetve önkormányzati kulturális intézmények vezetőit. "A választott politikusok - legyenek állami vagy önkormányzati vezetők - az általuk felügyelt kulturális intézmények vezetőiről jelenleg nem dönthetnek közvetlenül. Ehelyett egy több sebből vérző, a szereplőket is sokszor megalázó helyzetekbe hozó, sokak szerint álszent procedúrának a részesei, miként maguk a pályázók is" - fogalmaz L. Simon László.
