Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerdán azt kérte a kormányzattól, hogy ne térjen el a demokratikus gyakorlattól. Kinek és milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a művészeti intézmények élére kerülő vezetők ne pályázati eljárásban mérettessenek meg, illetve ha nincs szükség a szakma véleményére, akkor kik és mi alapján döntik majd el, hogy ki a legalkalmasabb a posztra? - tette fel a kérdést az MTI-hez eljuttatott közleményében Horváth Csaba.
Erre válaszul Cser-Palkovics András közleményében azt kérdezte: kinek és milyen érdeke fűződik ahhoz a Magyar Szocialista Pártban, hogy a kultúra területén egy olyan pályáztatási rendszer fenntartását követeljék, amely a kormányzásuk ideje alatt is többször és látványosan bizonyította alkalmatlanságát, amely a legtöbb esetben kellemetlen helyzetbe hozott elismert művészeket és rátermett szakembereket, amelynek fenntarthatatlanságát az elmúlt néhány napban több intézményvezető is elismerte? - olvasható a közleményben.
"Azt kell gondolnunk, a szocialisták a korábbi gyakorlatból és önmagukból indulnak ki, amikor azt vélelmezik, hogy egy felelősen gondolkodó, választott politikus nem a legalkalmasabb szakembert állítja egy közintézményé élére. A kultúráért felelős államtitkár javaslata ugyanis nem arról szól, hogy felkészületlen pártkatonákat kellene titokban színházak vagy múzeumok élére kinevezni. A javaslat csupán arra vonatkozik, hogy az igazgatói kinevezéseknél is teremtsünk tiszta helyzeteket" - fogalmazott Cser-Palkovics András.
Szerinte, aki figyelmesen követte az ezzel kapcsolatos megnyilatkozásokat, annak egyértelmű, hogy a javaslat, mint lehetőséget veti fel a pályáztatás mellőzését. A szakmai követelmények törvényi rögzítését követően olyan esetekben lehetne ezzel élni, amikor a látogatók és a fenntartó számára is egyértelmű, ki lenne a legalkalmasabb egy adott intézmény vezetésére. A leendő vezetőnek pedig kötelezően a nyilvánosság elé kellene tárnia szakmai elképzeléseit - ahogy ezt az LMP is követeli közleményében -, szemben a mai gyakorlattal, amikor ez a pályázó szándékán, jóindulatán múlik.
Mindez a vezetőket választó politikusok számára is jóval nagyobb felelősséggel járna, hiszen a jövőben egyértelmű lenne, ha valakit ők kértek fel egy poszt betöltésére. Hozzátéve, nem gondoljuk, hogy szakpolitikusaink ne lehetnének a saját területük felkészült ismerői, ami odáig is terjed, hogy szükség esetén elismert szakemberekre hallgassanak - írta a politikus. Szerdán az LMP és a Demokratikus Koalíció is közölte, hogy szerintük meg kell tartani a színigazgatói pályázati rendszert.
L. Simon László kulturális államtitkár a napokban az ATV egyik műsorában azt javasolta, hogy a jövőben a kiemelt állami intézmények - színházak, múzeumok, levéltárak - esetén ne legyen kötelező a pályáztatás az intézményvezetői posztra. Az államtitkár közölte: az Operaház, illetve a Néprajzi Múzeum jelenleg folyamatban lévő igazgatói pályázatának lezárása után egy olyan jogszabályi változást kezdeményez, amely szerint a fenntartóknak nem lenne kötelező a pályázat kiírása. Jelezte, hogy elképzelését Balog Zoltán miniszter is támogatja.
A kultúráért felelős államtitkár frissen indult blogjának szerdai bejegyzésében azt írta: "álszent procedúrákat" is megelőzhetne, ha nem lenne kötelező pályázat útján kiválasztani az állami, illetve önkormányzati kulturális intézmények vezetőit. "A választott politikusok - legyenek állami vagy önkormányzati vezetők - az általuk felügyelt kulturális intézmények vezetőiről jelenleg nem dönthetnek közvetlenül. Ehelyett egy több sebből vérző, a szereplőket is sokszor megalázó helyzetekbe hozó, sokak szerint álszent procedúrának a részesei, miként maguk a pályázók is" - fogalmaz L. Simon László.
