Akárcsak a lottónyertesek, a hétfőn kezdődő 2013-as Nobel-díj-szezon kitüntetettjei is maguk döntik el, válaszolnak-e erre a kérdésre. Serge Haroche, a 2012-es fizikai Nobel-díj kitüntetettje elmondta, hogy "nem volt ideje a pénzen gondolkodni". Annyit bevallott, hogy ingatlanba szeretne fektetni, akárcsak sok más Nobel-díjas azon kevesek közül, akik mertek a hatalmas pénzről beszélni. A díjazottak ugyanis saját belátásuk szerint használhatják fel a díjjal járó pénzt.
"Azt hiszem, ez nagyban függ származási országuktól, személyes anyagi helyzetüktől és jövedelmüktől" – mondta a francia hírügynökségnek Lars Heikensten, a Nobel Alapítvány főigazgatója.
Elfriede Jelinek osztrák írónő, aki 2004-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, kijelentette, hogy "az anyagi függetlenségét" biztosította belőle. Mások szabadjára engedték szenvedélyüket. A 2001. év orvosi Nobel-díjasa, Sir Paul Nurse például felújította motorkerékpárját. Egy másik orvosi Nobel-díjas, Richard Roberts (1993) krokettpályát építtetett a háza előtt.
Az irodalmi Nobel-díjasok jóval diszkrétebbek, ami a friss keletű vagyonuk felhasználását illeti. "Még ha a Nobel-díjat elnyert szerzők eléggé ismertek is, sokan közülük nem keresnek túl sokat a műveikkel" – magyarázta az uppsalai egyetem kutatója, Anna Gunder. A díj segítségével gondoskodhatnak a jövőjükről, és kizárólag az írásnak élhetnek, de vannak a pénznek negatív hatásai is. "Ez sok mindent megváltoztat a pályájukon. A díjat követő évben kevesebbet írnak, de általában egy-két év múlva újrakezdik" – mutatott rá a kutató.
A Nobel-békedíjasok esetében általában hagyományosabb a választás. Az elismert politikusok, szervezetek vagy aktivisták rendszerint reflektorfénybe kerülnek, és színt kell vallaniuk, mit tesznek a pénzzel. Sokan – mint például Barack Obama amerikai elnök 2009-ben és az Európai Unió 2012-ben – jótékony szervezeteknek ajánlották fel a pénzt. Mások a saját programjaikat finanszírozzák a díjból. A 2008. év Nobel-békedíj kitüntetettje, Martti Ahtisaari volt finn elnök közölte, hogy a pénzt az általa alapított válságkezelő csoport működtetésére fordítja. Kivételt jelentett az 1920-ban kitüntetett Woodrow Wilson amerikai elnök, aki egy svéd bankba helyezte el a pénzt a jövőjét biztosítandó, második elnöki mandátumának lejárta utánra.
A Nobel-díj összege évről évre változik. 2012-ben a pénzügyi válság miatt 20 százalékkal csökkent. A következő években várhatóan nem emelkedik majd, de a kitüntetetteknek így sem kell elégedetlenkedniük, ha megkapják azt a bizonyos stockholmi vagy oslói telefonhívást. A díjat elnyerők egy része szerint jó dolog a pénz is, de az elismerés többet ér. "A díj a pénz nélkül is ugyanolyan értékes lenne" – vélte Haroche professzor.
