Az irodalmi Nobel-díjat évről évre az a szerző veheti át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. Az alkotás itt azonban inkább egész életműre vonatkozik, mintsem egy konkrét műre – így lehetséges, hogy Nádas Péter nevét évek óta a legfőbb esélyesek közt emlegetik.

A Nobel-díj jelöltjeinek névsorát azonban a jelölőszervezet minden alkalommal ötven évre titkosítja, így idén januárban még csak az 1962-es listát hozták nyilvánosságra. A díjazott személyét Peter Englund, az akadémia titkára jelenti majd be – olvasható a Nobel-díj honlapján. Az irodalmi Nobelre az akadémia korábbi tájékoztatása szerint 2013-ban összesen 198 alkotót jelöltek, közülük 48 írót még egyszer sem terjesztettek fel az elismerésre.

A idei Nobel-naptár szerint hétfőn az orvosi, kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj győzteseinek neveit hozzák nyilvánosságra, pénteken a Nobel-békedíjast mutatják be, jövő héten hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-díjast. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én rendezik.

A fogadóirodák előrejelzéseit nem kell készpénznek venni, de érdemes figyelni a fogadó-listákra. A legjobb statisztikával a brit Ladbrokes rendelkezik, ők az elmúlt nyolc évben 50 százalékos pontossággal jósolták meg a nyertest.

Stiller Ákos

A Ladbrokes szerint hétfő délben 3 az 1-hez az esélye volt, hogy a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő japán Haruki Murakami viszi haza a Nobelt – igaz, már tavaly is rá lehetett a legkisebb oddsszal fogadni, akkor viszont a kínai Mo Jen vehette át a díjat. 6 az 1-hez oddsszal mérik Joyce Carol Oates amerikai írónő győzelmi esélyeit. Ha Oates nevét jelentené be csütörtökön a Svéd Akadémia, úgy 1993 óta ő lenne az első USA-beli és 2009 óta az első női győztes.

A tavalyi évben holtversenyben volt az esélyesek között harmadik Nádas Péter, idén viszont már egyedül birtokolja a dobogós pozíciót – az ő győzelmére hétszeres pénzt fizet a Ladbrokes. A Párhuzamos történetek című háromkötetes művével külföldön is népszerű írót évek óta esélyesnek tartják a fogadóirodák és az irodalmárok is. Ha idén ő kapná az elismerést, akkor Kertész Imre 2002-es győzelme óta ő lehetne az első magyar, aki hazaviheti a Nobel-díjat – amennyiben a magyar származású, de izraeli állampolgár Herskó Ferenc 2004-es kémiai díját nem számítjuk hazai győzelemnek.

A korábbi években legnagyobb esélyesként kikiáltott szerzők idén lejjebb szorultak a listán: a tavalyelőtti listavezető Cormac McCarthy 16., a 2010-es Ladbroke-favorit Amos Oz pedig a 10. helyet foglalja el a listán, míg a negyvenes-ötvenes szorzókkal illetett írók között olyan neveket találhatunk, mint Don DeLillo, Bob Dylan vagy Umberto Eco.

Az irodalmi Nobel-díjazottak névsora miatt rengeteg bírálat érte már az akadémiát, főként amiatt, hogy az időlegesen felkapott írók díjazása mellett olyan jelentőséggel bíró szerzők maradtak kitüntetés nélkül, mint James Joyce, Virginia Woolf, Arthur Miller vagy Bertolt Brecht.

Politikai állásfoglalás

A sajtóban többször felmerült a Nobel-díj történetében az az állítás, hogy az irodalmi- és a békedíjak odaítélésekor politikai állásfoglalást is tesz a Nobel Bizottság. Az első jelentős vitát a finn Frans Eemil Sillanpää 1939-as győzelme váltotta ki, amit az elemzők a Szovjetunió által fenyegetett Finnország melletti kiállásnak tekintettek. Wintston Churchill kitüntetését a döntőbírák is féltek meglépni, a politikai találgatások elkerülése érdekében, azonban hét évvel első jelölése után, 1953-ban megkapta a díjat a brit miniszterelnök, az előrejelzésnek megfelelően heves vitákat eredményezve. Az antifasiszta szellemet jelezte Mihail Solohov és Ernest Hemingway díjazása, és Ezra Pound mellőzése is.

Az egész világot érintő politikai események mellett belpolitikai ügyekbe való avatkozással is többször vádolták az akadémiát - ez történt a német Heinrich Böll, az ausztrál Patrick White, a spanyol Vicente Aleixandre és a görög Odisszeasz Elitisz esetében. Kao Hszing-csien kitüntetését a Kínai Kommunista Párt egyenesen a közelmúlt öt Kína-ellenes lépésének egyikének nevezte.

A közelmúlt legkérdésesebb esetei közt találjuk Harold Pinter és Orhan Pamuk díjazását – egyesek szerint előbbit az iraki háború elleni fellépése miatt, utóbbit pedig az örmény népirtásra vonatkozó kijelentései miatt díjazták. A 2009-es irodalmi Nobel-díjas Herta Müller esetében pedig arra panaszkodtak az írónő nevét sem ismerő amerikai irodalmárok és professzorok, hogy a bizottság túlságosan eurocentrikus döntést hozott.

A 2013-as díjátadót az interneten élőben lehet követni, október 10-én, csütörtökön 13 órától, a Nobel-díj hivatalos oldalán.