szerző:
hvg.hu/MTI

Három biokémikus kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be Stockholmban.

Az amerikai James Rothman, Randy Schekman és a német Thomas Südhof kapta megosztva idén az orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn Stockholmban, a Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós vezikuláris transzporttal kapcsolatos kutatásai hozzájárultak annak megértéséhez, hogy a sejtek által előállított molekulák miként kerülnek a megfelelő helyre a megfelelő időben.

Ezért kapták

A Nobel-díj honlapján olvasható összegzés szerint a három tudósnak sikerült megfejtenie, miként szervezik a sejtek szállítórendszerüket. Minden egyes sejt ugyanis egy apró "ipari létesítménynek" tekinthető, amely különböző molekulákat állít elő és exportál, pontosan eljuttatva azokat a megfelelő célállomásra. A hasnyálmirigy által termelt inzulin a vérbe kerül, az idegműködést szabályozó ingerületátvivő anyagokat, az úgynevezett neurotranszmittereket az egyik agysejt küldi a másiknak, amikor "párbeszédbe" elegyedik vele.

©

A molekulák szállítása parányi "hólyagokban", vezikulumokban történik. A három idei Nobel-díjas e vezikuláris transzport szabályozásának genetikai és molekuláris alapjait tárta fel, amelyeknek köszönhetően a küldemények a megfelelő időben érkeznek a megfelelő helyre.

Randy Schekman, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének professzora fedezte fel, hogy milyen gének szabályozzák a vezikuláris transzportot, James Rothman, a Yale kutatója derítette ki, hogy milyen fehérjemechanizmusok teszik lehetővé a vezikulumoknak a "célállomásnál" való dokkolását, Thomas Südhofnak, a Stanford Egyetem kutatójának a nevéhez pedig annak a megfejtése fűződik, hogy miképp szabályozzák a sejtek a szállítmányok kézbesítésének időzítését.

A három idei Nobel-díjas felfedezéseinek köszönhetően ismerhette meg a tudomány, hogy milyen pontosan szabályozott mechanizmus irányítja a sejtek szállítórendszerét és a szállítmányok célba juttatását. E rendszerben fellépő zavarok kóros folyamatokat indítanak el, olyan betegségek kialakulásához vezetnek, mint az idegrendszeri kórképek, a diabétesz vagy az immunológiai rendellenességek.

273 millió forint

A legmagasabb orvostudományi elismeréssel összesen 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) is jár. Az orvosoknak járó legnagyobb kitüntetés 920 ezer eurót (272,3 millió forintot) jelent a díjazott tudósoknak.

Göran Hansson, a Nobel-díj bizottság titkára pontosan hétfőn fél 12-kor közölte a díjazottak nevét a sajtó előtt.

Kedden és szerdán a fizikai és kémiai Nobel-díjasokat nevezik meg. Az ünnepélyes díjátadót hagyományosan december 10-én tartják, Alfred Nobel halálának napján.

201 kitüntetettből csak 10 volt nő

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 104. alkalommal ítélték oda összesen 204 tudósnak, 38 alkalommal kapta egy, 32 alkalommal két és 34 alkalommal három tudós megosztva. A 201 kitüntetettből 10 a nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át 1983-ban egyedül a díjat. 9 alkalommal nem ítélték oda.

Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a 32 éves Frederick G. Banting volt 1923-ban, a legidősebb Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a díjat. "Családi" díjazásban részesült 1947-ben a Cori házaspár, Gerty és Carl mindketten megkapták az orvosi Nobel-díjat. A díjazottak átlag életkora 57 év, a legidősebb élő kitüntetett az 1920-ban született Edmond H. Fischer amerikai tudós, aki 1992-ben kapta meg a díjat. 

Freud egyszer se kapta meg

Érdekesség, hogy a többi jelölt kilétéről ötven évig nem közölhető információ, így például annak lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert 8 alkalommal jelölték, de egyszer se kapta meg a díjat.

A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj eddigi magyar vagy magyar származású kitüntetettjei között volt Bárány Róbert (1876-1936), aki Svédországban élt, és 1914-ben kapta a díjat "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért".

1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában"; ő az egyetlen olyan magyar, aki Magyarországon folytatott kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (Georg von Békésy) (1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Srí Lanka: Letartóztatták a merénylőket szállító sofőrt is

Srí Lanka: Letartóztatták a merénylőket szállító sofőrt is

Babosék már negyeddöntősök Isztambulban

Babosék már negyeddöntősök Isztambulban

Videó: Már nem is kéri a Tesla autója, hogy néha fogjuk a kormányt

Videó: Már nem is kéri a Tesla autója, hogy néha fogjuk a kormányt

Perre megy az Apple-lel egy amerikai tini, 1 milliárd dollárt követel

Perre megy az Apple-lel egy amerikai tini, 1 milliárd dollárt követel

Feltűnik a Sesame Street vicces bábja a Trónok Harcában, és megoldja a trónviszályt

Feltűnik a Sesame Street vicces bábja a Trónok Harcában, és megoldja a trónviszályt

Levelet írt az "Új IRA" az észak-írországi újságírónő megöléséről

Levelet írt az "Új IRA" az észak-írországi újságírónő megöléséről