Az egri kompozíció azért áll a figyelem középpontjában, mert a tervek szerint az egri belváros rekonstrukciója során végleg eltávolítják a főtérről Kisfaludi Strobl Zsigmond monumentális alkotását, miközben a terv Heves vitákat váltott ki a településen.

Eger önkormányzata még 2011 novemberében döntött arról, hogy Dobó István szobra lesz az egyetlen városképet uraló alkotás a Dobó téren.

A határozat alapján a Kisfaludi Strobl Zsigmond által alkotott szoborkompozíciót, amely 1967-es felállítása óta a Dobó tér egyik meghatározó látványossága, a belváros egy másik pontján, a Szúnyog közben helyezik el. Egy későbbi döntés szerint ezt követően a közterület a Végvári vitézek tere elnevezést kapja.

A szakértői vélemények szerint ugyanis a 8 méter hosszú és 4 méter magas Végvári vitézek "megkérdőjelezi" a Dobó Istvánt ábrázoló, Stróbl Alajos által készített szobor központi szerepét, illetve kellemetlen takarásba helyezi a Városháza eklektikus épületét is.

Ugyanakkor a tér névadójának, Dobó István várkapitánynak 1907-ben a tér központjában felállított szobra az eredeti helyén marad a felújítás során is.

Az áthelyezési terv heves vitákat váltott ki a településen. Sokan úgy érveltek, hogy a lovas szobor - amely a téren sétáló gyerekek kedvence és egyfajta mászókaként is funkcionál - hozzánőtt a város lakóihoz. Annál is inkább, mert annak idején egri fiatalok gyűjtötték össze azt a nemesfémet, amely a szoborcsoport alapanyagául szolgált.

A városban az terjedt el, hogy művészeti szakos főiskolai hallgatók csomagolhatták be a lovasszobrot.