Egyes vélemények szerint igazi formabontó holokauszt-emlékművet állítottak a szegedi Dóm melletti Szolidaritás parkban, amelyet nehezen lehet félreértelmezni. Két bronzalak, egy pap és egy rabbi látható egy kőhajón. A kompozíció a katolikusokat és a zsidókat, illetve a két csoport közös sorsát szimbolizálja. Az emlékművet a Szeged–Csanádi Egyházmegye állíttatta a szegedi zsidó áldozatok emlékére.
Markovics Zsolt szegedi főrabbi szerint országban ez az első olyan emlékmű, amelyet nem kormány, nem város, nem önkormányzat, hanem katolikus egyházmegye állított a 70 évvel ezelőtti tragédiának. Hónapokkal ezelőtt kezdett egyeztetni a püspökség a hitközséggel, maximálisan figyelembe vette a véleményüket, és méltó emlékmű született – mondta.
Kiss-Rigó László megyés püspök avatóbeszédében a holokauszttal kapcsolatban azt mondta: háromféle érzés vegyül ilyenkor. Az egyik az együttérzés a hittestvérekkel, a másik a szomorúság, a frusztráció, hogy miért nem tudtak többen még többet tenni az áldozatokért, és a hiányérzet az élő testvéri kapcsolat iránt. Az emlékmű is ezeket az érzéseket jeleníti meg.
Beszélt arról is, hogy Szegeden hagyományosan jó a kapcsolat a katolikus egyház és a zsidó hitközség között.
A szobrokat Kovács Jenő szegedi szobrászművész készítette, ez az első köztéri alkotása. A csónak formájú kőről az egyik bronzfigura, amely a zsidóságot szimbolizálja, kibillenve már-már a habokba esik, a másik, a katolikus egyházat szimbolizáló, égre emelt tekintettel fohászkodik.
"Nagy kérdés volt, hogyan lehet olyan szerethető szobrot alkotni, amelyet mindenki elfogad" – jegyezte meg a szobrászművész.
Az itthoni hírportálok megjegyzik, hogy az új szegedi holokauszt-emlékmű azért is volt érzékeny ügy, mert a budapesti Szabadság téren épülő német megszállási emlékmű, illetve annak látványtervei már a kezdetek kezdetén felháborodást váltott ki sokakból. Az épülő emlékműnél többször tüntettek az elmúlt időszakban civilek, sőt, a munkát is próbálták akadályozni, sikertelenül.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.
