A pécsi Leonardo Da Vinci-tárlaton egyetlen eredeti darabot sem találunk, mégis lenyűgöz, amit látunk. Gondos műelemzés helyett a reneszánsz zseni elméjében tehetünk egy utazást, megpróbálva megérteni a polihisztor tudományos alapokon fekvő művészetét - ehhez pedig életnagyságú modellek, feljegyzések és kísérő videók állnak segítségünkre.
Ha Leonardo Da Vinci a huszonegyedik században élné fiatalkorát, biztos, hogy menő startupja lenne. Aztán lehet, hogy ennél többre nem vinné, mert ellenben a történelem többi nagy innovátorával – mondjuk Benjamin Franklinnel vagy Thomas Edisonnal –, Da Vincinek nem sok találmánya valósult meg, inkább csak ötletszinten járt kortársai előtt.
Tény, hogy életműve nem csak a reneszánsz kor, de a művészettörténet leggazdagabbjai közé sorolható. Bár a művészet és a tudomány több területén is kiváló képességekkel rendezett, az ember hajlamos reflexből lefestőzni az itáliai mestert – a Pécsett szeptember 30-ig látogatható Leonardo-kiállításon megbizonyosodhatunk, mennyivel többről van itt szó. Persze a kétségkívül világhírű festményeiről (a Mona Lisa vagy Az utolsó vacsora gyakorlatilag önálló életet él) is esik szó a tárlaton, de azok is inkább olyan kontextusban merülnek fel, hogy milyen mértékben segítették az egyéb területeken szerzett kvalitásai Da Vincit a festészetben.
Azt, hogy nem egy szokványos kiállítással lesz dolgunk, igen finom módon adagolták a szervezők: ahogy több száz méterről az ember látószögébe kerül a Széchenyi tér, egy baromi nagy lóra lesz figyelmes. Egy nyolc és fél méter magas monstrumról van szó, a Sforza-lóról, pontosabban annak üveggyapotból és fémből készült életnagyságú másáról. Az eredeti ezúttal szóba sem jöhetett, ugyanis a Da Vinci által megálmodott bronzszobor el sem készült, annak agyagmodelljét pedig a franciák zúzták le a 15. században. A turistáknak a készült fényképek mennyiségéből ítélve tetszik a dolog, a téren álló Hunyadi-lovasszobor miniatűrnek tűnő állatának kevésbé.
Tillai Gábor kulturális menedzsertől megtudtuk, hogy az Olaszországból induló utazó kiállítás a valaha volt legszélesebb körű Leonardo Da Vinci-tárlat, ugyanis egyszerre még soha nem mutatták be a Sforza-ló, a repülő ember és az automobil életnagyságú mását. A kiállítást a város három, egymástól nem túl távoli pontján helyezték el: a Széchenyi téren, a Martyn Ferenc Múzeumban és a kiállítás központjául szolgáló Modern Magyar Képtárban. Utóbbi helyen lehet időzni a legtöbbet, itt kapott helyet az a multimédiás blokk, ami igazán egyedivé teszi a kiállítást – eredeti művek híján kéziratokra, rajzokra, modellekre és videókra támaszkodik a koncepció. A tárlat felépítése zseniális, teremről teremre egyre mélyebben hatolunk be Leonardo elméjébe, ezzel válik egy művészetinek hitt kiállítás metafizikaivá.
Leonardo híres ars poeticája volt, hogy „a festészet a legmagasabb rendű tudomány” – a kulcsszó pedig a tudomány. A kiállított feljegyzéseiből – fun fact: Da Vinci jobbról balra írt – kiderül, hogy komoly matematikai, geometriai alapokra helyezte a művészetét, elég csak az emberi test arányait kutató Vitruvius-tanulmányra, vagy az aranymetszésre gondolni. Emellett előszeretettel boncolt embereket is – hol engedéllyel, hol illegálisan –, egy százéves volt ismerősét és egy terhesen elhunyt nőt is felszabdalt, hogy közelebb jusson az emberi test megértéséhez. Boncolásai során a szem működését is vizsgálta, és az agyban kereste a lélek fizikai helyét. Ez úton szerzett tapasztalatait pedig a festészetében hasznosította, ezért olyan élethűek Da Vinci-képek mozgásban lévő alakjai.
Mindenben kereste az összefüggéseket, a természetet és az emberi testet ugyanazon az elven alapuló jelenségeknek tekintette, így állította párhuzamba például a tüdő hörgőit és a folyókat, azok elágazásait tekintve. Ezeket tényleg pluszként szolgáló videók kísérik minden teremben, amelyek közül egyértelműen a legérdekesebb az az animáció, ami Az utolsó vacsora című opuszt helyezi kontextusba. A Jézus azon bejelentését ábrázoló festmény, miszerint őt az ott lévők közül valaki el fogja árulni, úgy elevenedik meg a kijelzőn, hogy a mondat előtti alaphelyzetből indulva láthatjuk a meglepődött, felháborodott társaság reakcióját addig a pontig, ami végül a festményre került.
A Képtárból pár perces sétával juthatunk el a Martyn Ferenc Múzeumba, ahol a mester két nagy utópiáját, az automobilt és a repülő embert tekinthetjük meg. Előbbi életnagyságú mása teljesen működésképtelen, a háromlábú faszerkezet ötven centisre zsugorított változata viszont a levetített videó alapján meg tud tenni bizonyos távolságokat, de azért a tökéletes járműtől fényévekre van. A másik terem plafonján elhelyezett, testre csatolható szárnyváz pedig anatómiailag ugyan egész pontos mása egy madár, vagy egy denevér hajtószervének, de az ember egyszerűen képtelen akkora erőt kifejteni, hogy saját tömegét a levegőben tartsa.
A Leonardo, a reneszánsz zseni című rendezvény azon kevés kiállítások egyike, amelyek végén nem csak fizikailag, de szellemileg is jól el lehet fáradni, és ha bármilyen művészeti-tudományos hajlammal rendelkezünk, még inspiráló hatása is lehet.
A kiállítás honlapja ezen a linken érhető el. Köszönjük a Janus Pannonius Múzeum és a Hotel Palatinus segítségét.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
