Anger Zsolt július elején, akkor még nagyon titokzatosan beszélt a hvg.hu-nak arról, hogy egy olyan áldokumentumfilm stílusú vígjátéksorozatban vállalt szerepet, amely mögött a Vinnai-Litkai-Kálomista szentháromság áll, és amihez még az Utóéletben őt magát is rendező Zomborácz Virágnak is köze van. Ismerve a Vinnai András drámaíró és Litkai „Dumaszínház” Gergely humorista közös munkájában rejlő potenciált, Zomborácz Virág most már nemzetközileg is elismert, izgalmas rendezői stílusát, és nem mellesleg az ő céljaik eléréséhez valószínűleg megfelelő mennyiségű pénzt pumpálni képes Kálomista Gábor befolyását, már akkor felkeltette az érdeklődésünket a projekt.

Aztán augusztus közepén kezdett beindulni a marketinggépezet, ekkor hekkelték meg a médiát, egy Metropolban megjelent kamuhirdetés keretében, amely szerint az Air Horse nevű légitársaság Mátészalkán nyit új irodát. Ezzel egy időben került elő egy július vége óta az internet bugyraiban keringő beharangozó videó, de az még korántsem elégítette ki a komédiával szemben állított elvárásokat. Persze ekkor valószínűleg még egy olyan kockát sem forgattak le, ami majd tévébe is kerül. Nem úgy a sorozat sajtótájékoztatóján, ahol egy hasonló koncepcióval rendelkező (reklám-werk) jelenetet vetítettek le, ami nemcsak sokkal meggyőzőbb volt, de egy olyan minőségi képi és tartalmi összhangot láthattunk, amilyet magyar sorozattól talán még soha.

Persze még koraiak a nagy szavak, de egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy mint korábban sokszor, ismét csak tehetséges emberek pazarolnák az idejüket jó pénzért.

A sorozat fő karaktere az Anger Zsolt által játszott, Szemlő Róbert nevű légitársaság-főnök, aki az állatifehérje-feldolgozás virágzó üzletét hagyja ott a piaci rés betöltésére szánt Air Horse megalapításáért. A rendkívül erősre sikerült, 22 főt számláló állandó szereplőgárdában olyan neveket találunk még Anger mellett, mint Rezes Judit, Lengyel Tamás, Mészáros Piroska, Pindroch Csaba, Dobó Kata, vagy Kovács Vanda. A rendezői feladatokat hárman látják el az első évad során: Zomborácz Virág mellett a Szabadság – Különjárat rendezője, Fazakas Péter és a rövidfilmes László Péter osztoznak az epizódokon.

A Fapad egy úgynevezett mockumentary, amit áldokumentumfilmnek szokás fordítani, ilyen stílusú film például A turné, de inkább tévében lett naggyá a műfaj az utóbbi időben. Két legsikeresebb darabja az Office és a Parks and Recreation (utóbbi magyar címe Városfejlesztési osztály lett). Ez a meghatározás ebben az esetben azt jelenti, hogy a sorozat karakterei tudatában lesznek a kamera jelenlétének. Zomborácz Virág elmondta, sokat játszottak azzal, hogy hogyan viselkedik egy-egy szereplő akkor, amikor tudja, hogy ott a kamera, és akkor, amikor nem.

Litkai Gergelytől amúgy sem áll távol ez a dokumentarista jelleg, előző köztévés sorozata, a negyedik évadja előtt álló Munkaügyek is hemzseg az Office-hatásoktól, de legjobb húzása a stílusban a 2000-es, a fiatal Csányi Sándor főszereplésével készült Az ember, akit kihagytak című rövidfilm, ami Kiss Lajosról, az egykori Bibó-kollégistáról szól, akit Orbánék és Áderék kihagytak a nagy csapatból.

Az író elmondása szerint egyébként nem a Sólyom Airways ihlette a sztorit, már több éve érlelődött benne az alapötlet, de eleinte túl bonyolult, nagyszabású produkciónak gondolta ahhoz, hogy Magyarországon megvalósítható legyen. Végül tavaly decemberben kereste meg vele Kálomista Gábort, akinek tetszett a projekt, Ferihegy 1 bezárásával pedig még a szerencse is kedvezett nekik, hiszen autentikus helyszínen forgathattak.

Litkai egyetlen repülős komédiasorozat létezéséről tud, ez az Airline nevű, kvázi fizetett hirdetésként szolgáló széria paródiája, ami a Repülj velem! címre hallgatott, és az Angolkákból is ismert David Walliams és Matt Lucas duó készítette. De a Fapad nem hajaz majd az angol sorozatra, mivel az egy tipikus BBC-s szkeccs show volt, ahol két színész játszott majd' minden karaktert. "A rendezőkkel inkább arról beszéltük, hogy a Városfejlesztési osztály az a sorozat, aminek a világát szeretnénk megidézni képi igényességében, feldolgozásában és filozófiájában. Ők tényleg áldokumentumos stílusban dolgoznak, ami plánozásában játékfilmes, de a kameramozgásban dokumentumfilmes" – mondta Litkai.

"A vígjáték egy rétegműfaj. Szerintem egy kereskedelmi tévé sosem fog ennyi pénzt áldozni egy vígjátéksorozatra, mert nem tudnak olyan főműsoridős sorozatot csinálni, ami elegendő nézettséget hozna a számukra" – folytatta a készítő. "A briteknél mondjuk ez működik, két dolog miatt. Egyrészt akkora a lakosság és a fizetőképes tábor, na meg ott az egész világ, mint felvevőpiac, hogy még egy réteghumort kiszolgáló sorozatot is el tudnak készíteni. Ezért lehet az, hogy a BBC Comedy nagyon jól működik, mint önálló divízió. Ezzel szemben itthon olyanokat lehet csinálni, mint amiket a Comedy Central, azaz főleg rövid formátumokat, mint a Susogós mackók." Arra a kérdésre, hogy készült-e valaha jó magyar vígjátéksorozat, csak hosszas gondolkodás után tudott válaszolni: "Talán a Bors, de hát az már milyen régi. Én a Munkaügyeket amúgy nagyon szeretem írni, szerintem sokan szeretik nézni is. De nyilván furcsán is hangzana a számból, hogy nem jó".

Bár első hallásra elég hasonlónak tűnhet a Munkaügyek és a Fapad, Litkai több szempontból is megkülönbözteti a két sorozat jellegét: "Amellett, hogy a Fapad esetében a kamera jelenlétének tudatában vannak a karakterek, és hogy teljesen más a szituáció és a megközelítés, a szereplők összeállításában is nagy a különbség. A Munkaügyeknél 6-7 karakterben gondolkodtunk, a színészeket pedig jól bevált, vígjátékokból is ismert nevekből válogattuk. Itt viszont 22 olyan szereplő van, aki rendszeresen feltűnik a sorozatban, és a színészek összetétele is más, például az egyik embert Gosztonyi Csaba alakítja, aki amúgy egy reklámügynökség vezetője, mégis felkértük, mert őt láttuk bele a karakterbe."

Nyitrai Kata, az MTVA szórakoztató műsorok főszerkesztőségének feje elárulta, hogy a 24 részből álló első évadod mindenképpen leforgatják, utána pedig a nézettségtől függően döntenek, hogy folytassák-e a sorozatot. Azt is elmondta, hogy 12-es karikával fog futni a Fapad, mivel nem akarták annyira megkötni az írók kezét, hogy mindenáron meg kelljen felelniük a Médiatanács szigorú korhatár-besorolási szabályainak. A show költségvetését firtató kérdés alól már kitért Nyitrai, és arra hivatkozott, hogy az Átlátszó már kikérte az adatokat, hamarosan nyilvános lesz. Kálomista Gábor azonban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy epizódonként 12 millió forintba kerül a produkció, és egyelőre egyéves szerződést írtak alá. Litkai azért hozzátette, hogy ő 4-5 évadot érez az anyagban.

A Fapad októbertől lesz látható az M1 műsorán.