szerző:
MTI

A mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, körülbelül 43 500 éve érkezett a kontinensre.

Akkoriban a wachaui fenyőerdők helyén a jégkorszaki körülményekhez képest enyhébb éghajlat uralkodott – írták kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában megjelent tanulmányukban.

Mivel a mai ember korábban bukkanhatott fel, több időn át osztozhatott a kontinensen a Neander-völgyi emberrel – mondta Bence Viola, a Bécsi Egyetem Antropológiai Intézete és a lipcsei Max Planck Antropológia Intézet kutatásának résztvevője.

"Tudjuk, hogy keveredtek egymással, mivel az Afrikán kívüli mai emberek génkészletének 1,5-3 százaléka a Neander-völgyiektől származik" – tette hozzá.

Az új adatok alapján erre a keveredésre legalább 3500 évük volt, mert a mostani ismeretek szerint a Neander-völgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el.

Eddig egyes tudósok a mai ember európai érkezését legkorábban 41 500 évvel ezelőttre, mások alig 40 ezer évvel ezelőttre tették.

A Willendorf II nevű ásatási helyen 2006 és 2011 között a homo sapienshez köthető, jellegzetes kőszerszámok kerültek elő egy talajrétegből, melynek elemzése alapján a leletek korát 43 500 évben állapították meg.

Ezen a helyen fedezték fel a világhírű, bár sokkal későbbi, körülbelül 25 ezer éves őskőkori nőszobrocskát, melyet Willendorfi Vénusznak neveztek el.

A legfeljebb egy centiméter széles, néha több centiméter hosszú kőszerszámok valószínűleg vadászfegyverek részei lehettek – mondta Philip Nigst, a Cambrigde-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. A Willendorfban fellelt kőszerszámok a korai őskőkor, az úgynevezett aurignaci kultúra jellemző eszközei voltak.

A korabeli éghajlatra és a növényzetre a talaj különböző rétegeinek elemzéséből következtettek a kutatók. Egyrészt a talaj típusát és morfológiáját állapították meg, másrészt a rétegben talált csigaházak gazdáinak fajai és alfajai segítettek a klímát megismerni. Ezzel a módszerrel nagyobb pontosságot lehet elérni, mintha csak a szénizotópos kormeghatározást végeznék el.

"Így nem tudtuk meg, hogy a jégkorszak melegebb és hidegebb szakaszai közül melyikhez tartozott a leletegyüttes. Csak a kiegészítő információkkal lehetett annyira leszűkíteni az időszakot, hogy kijelenthessük: a mai ember egy melegebb időszak kezdetén telepedett itt le, amikor a vidéket tundrajellegű füves puszta borította, gyér fenyvesekkel" – mondta a régész.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!