Kimagasló, túlzás nélkül zenetörténeti jelentőségűnek mondható szerepe ellenére a hazai közönség Boulez komponista életművéről elenyésző, a dirigensi pályáról pedig csak hézagos ismeretekkel rendelkezik. Legjelentősebb művei nem épültek be a zenei közgondolkodásba, és legtöbbjük még el sem hangzott magyarországi koncerten.

A Concerto Budapest és az UMZE Kamaraegyüttes hangversenyén (vezényel: Rácz Zoltán) egy, a pálya derekán keletkezett, különleges hangszerelésű és igen speciális térszerkezetű kompozíció (Rituel), valamint két, a kései művek világát reprezentáló párdarab hangzik el (Incises és Sur incises).

A zenei alapanyag kialakítása szempontjából e három kompozíció rokonságban áll. A Bruno Maderna halálára írt, nyolc hangszercsoportot foglalkoztató Rituelben Boulez Maderna nevét kódolta át hangsorrá; az Incises című zongoradarabban, majd a zongoraművet továbbfejlesztő, három zongorára, három hárfára és három ütőhangszeres csoportra írt Sur incises-ben Paul Sacher, a svájci dirigens és impresszárió nevéből képzett hangsort használta fel. Az idén kilencvenéves Boulez ezt a művét 1996-ban, az akkor kilencvenéves Sacher tiszteletére írta.