Magyarországon kevéssé ismert, noha a 20. század végének legjelentősebb zeneszerzője és karmestere. A Zeneakadémián március 25-én talán jobban megismerhetjük Pierre Boulez művészetét.
Kimagasló, túlzás nélkül zenetörténeti jelentőségűnek mondható szerepe ellenére a hazai közönség Boulez komponista életművéről elenyésző, a dirigensi pályáról pedig csak hézagos ismeretekkel rendelkezik. Legjelentősebb művei nem épültek be a zenei közgondolkodásba, és legtöbbjük még el sem hangzott magyarországi koncerten.
A Concerto Budapest és az UMZE Kamaraegyüttes hangversenyén (vezényel: Rácz Zoltán) egy, a pálya derekán keletkezett, különleges hangszerelésű és igen speciális térszerkezetű kompozíció (Rituel), valamint két, a kései művek világát reprezentáló párdarab hangzik el (Incises és Sur incises).
A zenei alapanyag kialakítása szempontjából e három kompozíció rokonságban áll. A Bruno Maderna halálára írt, nyolc hangszercsoportot foglalkoztató Rituelben Boulez Maderna nevét kódolta át hangsorrá; az Incises című zongoradarabban, majd a zongoraművet továbbfejlesztő, három zongorára, három hárfára és három ütőhangszeres csoportra írt Sur incises-ben Paul Sacher, a svájci dirigens és impresszárió nevéből képzett hangsort használta fel. Az idén kilencvenéves Boulez ezt a művét 1996-ban, az akkor kilencvenéves Sacher tiszteletére írta.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
