Lefúrt a szfinx alá, de nem talált semmit

hvg.hu: Mit gondol, miért fontos a világ számára a mai napig is az egyiptomi piramisok kutatása?

Zāhi Ḥawāss: Valószínűleg azért mert többet szeretnének tudni róluk, vagy többet szeretnének belelátni, mint amennyit valójában jelentenek. Óriási az érdeklődés, ugyanakkor az emberek nincsenek tisztában azzal, milyen tudományos felfedezéseket tettünk az utóbbi időkben. A kutatásaink alapján például fény derült arra, hogy Hufu (Kheopsz) fáraó időszámításunk előtt a 2500-as években 32 évig uralkodott. Találtunk továbbá három kis titkos ajtót a piramisában, és hamarosan robotokat küldünk be, hogy kiderítsük, mi rejtőzik az ajtók mögött. Vagy sok tudományos vita és találgatás folyt arról, vajon mit találhatunk a Szfinx alatt. Hogy ezekre a kérdésekre választ adhassak lefúrtam 20 m mélyre - de nem találtam semmit.

hvg.hu: Mint az előbb említette, az emberek egy része téves képzeteket táplál a piramisokkal kapcsolatban, gyógyító hatást, elektromágneses teret, csillagtérképet.

Z.H.: Az emberek szeretnek mindenfélét álmodni és képzelni, az objektív tudás helyett. Ezért van az, hogy annyi téveszme létezhet a piramisokkal kapcsolatban is. A tények mást bizonyítanak. Bármit mondanak, a tény az, hogy a piramisokat alapvetően egyiptomiak építették. Egy-egy ilyen építkezés országos „projektnek” számított, a felső és alsóbb rétegek is részt vettek ezeken. Ezt az általunk megtalált sírok és a bennük talált leletek igazolhatják. Ennek ellenére is vannak olyanok, akik nem akarják az eredményeinket elfogadni és hisznek abban, hogy a piramisokat földönkívüliek alkották meg illetve egyéb természetfeletti hatásokat tulajdonítanak a piramisoknak.

Zāhi Ḥawāss

hvg.hu: Milyen új technikai eszközöket használ a feltárásoknál?

Z.H.:Itt van például a CT vizsgálat, melyet arra használok, hogy felfedjem, mi lehet a múmiák belsejében. Használunk DNS analízist, hogy leírjuk a királyok és a királynők közötti vérségi kapcsolatot. Így fedeztem fel például Tutanhamon családját, az apját, anyját és a nagymamáját. A DNS és CT vizsgálatok segítségével rájöttem, mi lehetett a halálának az oka. Szintén a CT-vel azonosítottam Hatshepsut királynő múmiáját. A lézer szkenneres vizsgálatot pedig arra használtuk, hogy létrehozzuk Tutanhamon sírjának pontos másolatát, és ezzel megmentsük az eredetit. A műholdas képekkel felfedezhetjük, mi rejtőzik a föld mélyén. A technológia tehát ma már elengedhetetlenül fontos a nagy felfedezésekhez.

hvg.hu: Mostanáig vitatkoznak arról, hogy a Szfinx orrát ki rongálhatta meg.  Mikor keletkezhettek a sérülések?

Z.H.: Valóban megsérült. Kutatásaink azt bizonyították, hogy egy idelátogató vallásos ember rongálhatta meg, nagyjából a 9. század környékén. Úgy gondolhatta, hogy az emberek istenként imádják a Szfinxet és feltehetőleg demonstrálni akarta, hogy ez csak egy kőszobor, és nem egy isten. Tehát nem Napoleon Bonaparte tette, ahogy sokan gondolják.

hvg.hu: Van-e olyan dinasztia, amelynek a sírhelye feltárásra vár még?

Z.H.: Eddig az egyiptomi műemlékeknek csak a 30 százalékát találtuk meg, 70 még mindig a föld alatt rejtőzik. Vegyük például a már említett titkos ajtókat a piramisban, melyek mögött még mindig megbújhat három olyan királysír.  A mai modern Egyiptom majdnem pontosan a régi fölé épült. Gyakran előfordul, hogy ha valaki felássa a kertjét, ókori tárgyakra bukkan.

hvg.hu: Nagyon sok egyiptomi kincs külföldi múzeumokban található ma is. Ön rendkívüli erőfeszítéseket tett azért, hogy hazájába visszavigye ezeket. Melyek azok a kincsek, amelyek legközelebb visszakerülnek Egyiptomba?

Z.H.: Visszajuttattam már ötezer leletet, és a közelmúltban kértem a Rosetta-követ a British Múzeumtól, Nefertiti mellszobrát Berlinből, a Zodiacot a Louvre-ból, továbbá a Nagy Piramis építészének szobrát a Pelizaeus Múzeumtól, és a második piramis építészének szobrát a Bostoni Szépművészeti Múzeumtól. Kutattam, és rájöttem, hogy Nefertiti mellszobra illegálisan került ki Egyiptomból. Elsőként nekik írtam, hogy juttassák vissza, de aztán „közbejött” a forradalom és az azt övező zűrzavar, ezért a folyamat megszakadt. De továbbra is azt gondolom, hogy ennek az öt műkincsnek mielőbb vissza kellene kerülnie Egyiptomba.

hvg.hu: Az utóbbi időben elég sok politikai támadás érte. Már túl van ezeken?

Z. Ḥ.: A forradalom idején pont azok az emberek kezdtek el támadni, akik ellen addig felszólaltam, mert tisztességtelen módszerekkel dolgoztak. Sokuk számára a forradalom jó alkalom volt, hogy revansot vegyenek. Álhíreket terjesztettek a személyemet és munkásságomat illetően, nyíltan megvádoltak a médiában is. Három évig küzdöttem ez ellen. A sajtó pedig még csak most kezdte el felülvizsgálni ezeket a hamis információkat. Ez az ismertség egyik átka.

hvg.hu: Mi a mostani egyiptomi kultúrpolitika főirányvonala a múlt kincseivel kapcsolatban?

Z.H.: Azt hiszem, Egyiptomnak egyre stabilabb a helyzete gazdaságilag és kultúrpolitikailag is. A Muzulmán Testvériség rengeteg kárt okozott, nemcsak Egyiptom megítélésében, hanem a kulturális értékeinek védelmét érintően is. Szerencsésen túl vagyunk ezen a válságosan időszakon.

hvg.hu: A múlt kutatása Izrael számára is nagyon fontos. Vannak-e közös kutatási projektek?

Z.H.: Politikai kapcsolatban vagyunk Izraellel… De az egyiptomi közvélemény arrafelé hajlik, hogy addig ne legyen szorosabb kulturális kapcsolat közöttünk, amíg nem kötnek békét a palesztinokkal.

hvg.hu: 2004-ben járt már Magyarországon. Milyen a mostani magyar egyiptológusokkal a kapcsolata? Hiszen közismerten jó volt Kákossy Lászlóval.

Z.H.: Folyamatos és igen jó az együttműködés a magyar egyetemekkel, jelen vannak és kutatnak Egyiptomban. Amúgy a kelet-európai egyiptológusok legjobbjai Magyarországról jönnek, egyik legkiválóbb képviselőjük pedig valóban Kákossy László volt. Már csak az ő emléke miatt is örülök annak, hogy visszatérhettem Magyarországra. Legutóbbi látogatásomkor csak egyetemi hallgatók számára tartottam előadást, most azonban a nagy közönségnek is.  Rendkívül megható volt, hogy minden hely „elkelt”.