Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az ősz elején könyvesboltokba kerülő új, szótárral kiegészített szabályzatot az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság gondozza.
A tizenegyedik kiadás 2016. szeptember 1-jéig marad érvényben, vagyis egy éven keresztül a változások előtti és utáni szabályok szerint írt szövegek egyaránt szabályosnak fognak számítani – olvasható a közleményben.
Az MTA által kidolgozott, jóváhagyott és kanonizált magyar helyesírási szabályok gyűjteményének első változata 1832-ben jelent meg, legutolsó kiadása pedig 1984-ben látott napvilágot.
Az MTA közleménye felidézte, hogy Bessenyei György híres gondolatát – "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem" – több mint fél évszázaddal később követte az a kiadvány, amelyet a Széchenyi István által a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére 1825-ben alapított Tudós Társaság jelentetett meg 1832-ben.
Mivel ekkoriban egyszerre több, csupán a szokásjog által szentesített kánon volt érvényben a gazdag kifejezőkészségű és egyre bővülő irodalmú magyar nyelv helyesírásában, nagy szükség volt egy egységes szabályrendszer kidolgozására.
A Magyar helyesírás' és szóragasztás' főbb szabályai című, mindössze egy év alatt összeállított kötet mérföldkőnek bizonyult a magyar helyesírás intézményesülésének folyamatában, és tekintélyével megszüntette a nagyobb ingadozásokat, viszonylagos egységet teremtve a nyelvhasználatban.
A szabályzatot az elmúlt közel két évszázadban az MTA bizottságai vitatták meg, közmegegyezéssel döntve az esetleges pontosításokról, bővítésekről, és korszerűsítésekről. Jelenleg a szabálygyűjtemény tizenegyedik kiadása számít a legfrissebbnek, amelynek szótári anyagában bővített tizenkettedik lenyomata 2000-ben jelent meg.
