szerző:
BI

Az Amerikában élő magyar műgyűjtő bízik abban, hogy meg tud állapodni a jegybankkal Munkácsy Mihály Golgota című festményének eladásáról, noha a kormány legutóbbi lépését, amivel védelem alá helyezi a képet, bunkósbothoz hasonlítja. De van B-terve is a tulajdonosnak: perre megy. Interjú Pákh Imrével.

hvg.hu: Meglepődött azon, hogy a kormány védetté nyilvánította a Golgotát, miután kudarcba fulladtak a tárgyalások annak eladásáról?

Pákh Imre: Egyáltalán nem lepett meg. Elég gusztustalanul figyelmeztettek, hogy ha nem egyezek bele az eladásba, akkor ez bekövetkezhet.

hvg.hu: Mondhatjuk, hogy megzsarolták ezzel a tárgyalások során?

P. I.: Megüzenték, még mielőtt elindítottuk a tárgyalásokat.

Pákh Imre
©

hvg.hu: Ki?

P. I.: Ezt nem mondhatom meg. De úgy gondolom, hogy egy fiatal demokráciába ez is belefér. Egyébként érdekes módon ennek az egésznek látom egy pozitív oldalát is. Az, hogy a miniszterelnökség elindított egy ilyen folyamatot, azt sugallja, hogy végre valóban komolyan kezdtek foglalkozni a Golgota sorsával.

A Golgota-ügy

 

©
A Munkácsy-trilógia jelenleg is a debreceni Déri Múzeumban látható. A másik két kép, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt már a magyar állam tulajdonában van (az utóbbit idén vette meg az MNB az értékmentő programja keretében 5,7 millió dollárért a kanadai tulajdonostól). A harmadik kép, a Golgota, jelenleg Pákh Imre tulajdona.


Az állam ezt is meg kívánta vásárolni, a legutóbbi tárgyalások már szintén az értékmentő program keretében zajlottak, Gerhardt Ferenc MNB-alelnök vezetésével. Miután a tulajdonos 9 millió dollárt kért a képért, az MNB viszont csak 6 milliót adott volna érte, a tárgyalások megszakadtak. Felmerült, hogy Pákh elszállíttatja a képet Debrecenből.

A Miniszterelnökség viszont kedden bejelentette, hogy a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája elindította a festmény védési eljárását. Ez azt jelenti, hogy az állam elővásárlási jogot kap a festményre, a képet kivinni sem szabad az országból.

hvg.hu: Miért, eddig nem foglalkoztak ezzel komolyan?

P. I.: Tény, hogy 12 év alatt nem sikerült megoldanunk a Golgota sorsát. Két évvel ezelőtt én már megegyeztem a miniszterelnökséggel, hogy megveszi az állam 9 millió dollárért a képet, ha ezt a megállapodást betartanák, akkor most nem lenne semmilyen ügy.

hvg.hu: A mostani tárgyalásokon ugyanakkor már 6 millió dollárt ajánlottak maximum.

P. I.: Igen, de most már a jegybankkal kellett tárgyalnom. Amikor felhoztam ezt az ígéretet, leszögezték, hogy felejtsem el, innentől nem a kormánnyal állok szemben, hanem a nemzeti bankkal, és most újra kezdjük a tárgyalásokat. Azt mondták, hogy egy kormányrendelet határozza meg, hogy mennyit tudnak fizetni, és az 6 millió dollár. Én úgy vélem, inkább határozza meg a piac, hogy mennyit ér egy műkincs, erre az állam nem képes.

hvg.hu: A 9 milliós eladási ár a Golgota mellett más festményeket is tartalmazott.

P. I.: Igen, egy csomagot kínáltam fel, aminek a Golgota csak egy eleme volt. E mellett az egész gyűjteményemnek egy 12 éves tartós letétét is felajánlottam a banknál vagy egy arra feljogosított más állami intézménynél. A harmadik része a csomagnak egy elővételi jog az egész gyűjteményre vagy annak részeire, amivel élhet a jegybank vagy az állam. Tehát kicsit több volt, mint a Golgota. Épp a mai nap értesítettek írásban a bankból (ugyanis a tapasztalataim alapján egy kézfogásnak, egy szóbeli ígéretnek a tárgyalópartnereim részéről már nem hiszek), hogy csak a Golgota érdekli őket, más Munkácsy- vagy egyéb képeim nem.

hvg.hu: Érthető, hogy írásban kérnek a felek minden dokumentumot egy ilyen értékű üzlet tárgyalásai során. A szavaiból viszont az sejlik fel, hogy itt többről van szó: a bizalom megrendüléséről.

P. I.: Én nem szoktam bunkósbottal megoldani a problémáimat, és általában nem szoktam olyan emberekkel ügyeket intézni, akik ezt a metódust választják. Most itt ez történt: egy erőszakos, bunkósbotos ügylet lett az egészből. Érdekes: miért nem védték le tavaly a Krisztus Pilátus előtt című képet, amikor visszavitte Kanadába a műkincset tulajdonló Hamiltoni Művészeti Galéria? (Ezt a képet végül idén 5,7 millió dollárért megvásárolta a magyar állam – a szerk.) És a Golgota is régen itt van már Magyarországon, miért pont most védték le?

Együtt a trilógia Debrecenben, 2009-ben
©

hvg.hu: Hatmillióért semmiképp nem adja el a képet?

P. I.: Nem fogom veszteséggel eladni a képet, ez biztos. Én is tudom, ők is tudják, hiszen bemutattam a tárgyalásokon az erről szóló papírokat, hogy mennyiért vettem 2003-ban Julian Beck gyűjtőtől a képet.

hvg.hu: Mennyiért?

P. I.: Megbeszéltem az eredeti tulajdonossal, hogy ezt titokban fogom tartani. A tárgyalásokon viszont én nyitott kártyákkal játszottam, megmutattam az én értékbecsléseimet. Az MNB egyetlen értékbecslést nem mutatott be nekem. Azt mondták, ennyit adunk, és kész. És nem veszik figyelembe a világ vezető értékbecslőinek véleményét. Persze, Pesten nehéz titokban tartani az ilyen dolgokat, megtudtam, kik készítették a jegybank számára az értékbecsléseket: nem független emberek.

hvg.hu: Az ön által felkért értékbecslők mindenesetre 10 millió dollárra értékelték a Golgotát.

P. I.: Három amerikai cég 10 millió dollár körülire, és egy európai 10 millió euróra. Én ezeket mind átadtam időben a miniszterelnökségnek, aztán a jegybanknak is. Egyébként függetlenül az én ügyemtől, el kell mondanom, hogy a Magyar Nemzeti Bank értéktár programja egy rendkívüli program, minden elismerésem azoknak, akik ezt létrehozták. Remélem, hogy megfelelő műtárgyakat fognak majd bevásárolni ennek keretében.

hvg.hu: Érdekes, hogy így dicséri a programot, aminek most ön, úgy tűnik, épp kárvallottja.

P. I.: Nem a programmal állok szembe, hanem egy emberrel, aki ezt vezeti. Attól is boldog leszek, ha nem Munkácsy-képet vesznek, hanem más nemzeti kincseket.

hvg.hu: Térjünk vissza a Golgotára! A védettség miatt az államnak elővásárlási joga van, a képet nem viheti külföldre. Mi a következő lépése?

P. I.: Az elővásárlási jogot mindig is felajánlottam az államnak. De nem hagyom ellopni tőlem a képet. Ez a bunkósbot-politika arra emlékeztet, amikor bejöttek az oroszok, és mindent elvettek tőlünk. Apámnak annyit hagytak, hogy dolgozhatott a cégénél, amikor visszajött a Gulágról. De ezt is túl fogom élni. Nagyon remélem, hogy előbb-utóbb a józan ész felülkerekedik, és asztalnál tehetünk pontot az ügyre. De van B-tervem is.

Pákh Imre egy eddig ismeretlen Munkácsy-képet mutat be a szegedi Móra-múzeumban 2012-ben
©

hvg.hu: Per?

P. I.: Nem szívesen teszem, de ha nincs más lehetőségem, kénytelen leszek pereskedni. Az előzetes konzultációim amerikai ügyvédekkel mellesleg azt vetítik előre, hogy biztosan megnyernék egy ilyen pert.

hvg.hu: Az a B-terv. Mi az A-terv? Kivár, hátha meggondolja magát az MNB?

P. I.: Az A-terv az lenne, hogy megállapodjunk a kép sorsáról, én megkapjam, amit megérdemlek, a magyar állam pedig megkapja a képet.

hvg.hu: Ragaszkodik a 9 millió dolláros vételárhoz, annak ellenére, hogy mint mondta, a csomag többi része nem érdekli a jegybankot?

P. I.: Üzletember vagyok, mindig is rugalmas voltam a tárgyalásaimban. Ha a partnereimen látnék ilyet, én ezt viszonoznám. Bunkósbottal nem lehet kiverni belőlem a rugalmasságot. Tehát ha van készség tárgyalni, állok elébe, ha nem, rögtön bírósághoz fordulok.

A Golgota című kép Debrecenben
©

hvg.hu: Van olyan időpont, hogy ha addig nincs megállapodás, akkor indítja a pert?

P. I.: Nincs. Ennek az az oka, hogy semmit nem kaptunk még kézhez. Csak a médiából értesültünk a történtekről. Az ügyvédeknek szüksége van a hivatalos értesítésekre, dokumentumokra.

hvg.hu: A magyar állam vagy a Magyar Nemzeti Bank ellen indítják a pert?

P. I.: A papírok nélkül ezt sem tudom megmondani, és nem is vagyok ügyvéd. De még egyszer hangsúlyozom, én megállapodást szeretnék, remélem nem fog elfajulni ez az ügy a perig.

Védettség

Nem példátlan, hogy műkincseket, műemlékeket védetté nyilvánítson az állam, igaz, legtöbbször arról hallani az utóbbi években, hogy feloldják számos műkincs védettségét. A Kádár-rendszer ugyanis szerette volna szigorúan nyomon követni a műtárgyak sorsát, ezért indokolatlanul sok művet nyilvánított védettnek. Ezen védettségek egy részét szünteti meg időnként – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódja – a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája.


A védetté nyilvánítás (sok más ország gyakorlatához hasonlóan) a nemzeti kultúra védelmét szolgálja. Az erről szóló államigazgatási határozat ellen a műkincs tulajdonosa bíróságon léphet fel. A védetté nyilvánítás a tulajdonjogot annyiban korlátozza, hogy a védett műkincset nem lehet az országból kivinni, a helyét a Forster Központnak be kell jelenteni, és az államnak elővásárlási joga van rá.  A védettségnek így nagyon komoly árcsökkentő tényező a műkincspiacon. Ezért úgy tudjuk, hogy sok értékes műkincs nem is kerül be az országba, mert a tulajdonosaik nem vállalják azt a rizikót, hogy az állam védetté nyilvánítja, és ezzel korlátozza a tulajdonukat.

Virág Judit galériatulajdonos szerint ugyanakkor a védettség egy rang, egy elismerés, hiszen ezt az állam csak a kiemelkedően értékes, fontos műtárgyakra terjeszti ki, másfelől valóban korlátozza a tulajdonjogot, hiszen védett műtárgyat nem vihetnek ki az országból. A tapasztalatai szerint nagyon ritkán nyilvánítanak mostanában védetté műkincseket, inkább a védettség alóli feloldás a jellemző.

Az mindenképp fura, hogy ilyen hirtelen indítják meg a védettségi eljárást. Ezzel kapcsolatban kerestük a Forster Központot és a Miniszterelnökségi Hivatalt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Végrehajtás a Hell gyártójával szemben? Reagált a cég

Végrehajtás a Hell gyártójával szemben? Reagált a cég

Nyolc éve kezdődött a Kadhafi-éra vége Líbiában

Nyolc éve kezdődött a Kadhafi-éra vége Líbiában

Tetemes adósságot kell az idén Ukrajnának visszafizetnie

Tetemes adósságot kell az idén Ukrajnának visszafizetnie

Berlin kiterjesztené az elektromos cégautók után járó adókedvezményt

Berlin kiterjesztené az elektromos cégautók után járó adókedvezményt

Két és félmilliárd forintot érhetett ez az öt szám a lottón, ha valaki eltalálta

Két és félmilliárd forintot érhetett ez az öt szám a lottón, ha valaki eltalálta

Kötelező lesz az új autókban az önműködő vészfék - így működik

Kötelező lesz az új autókban az önműködő vészfék - így működik