75 éves korában elhunyt Sinkó László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja - írta Budakalász közösségi oldalára hivatkozva az Index. A Budakalászon élő művészt 2011-ben Budakalász díszpolgári címével tüntette a ki a város képviselő-testülete - írták.  

"Sinkó László színházi és filmszerepein keresztül egyaránt rengeteg szeretetet, örömet és szépséget adott a magyaroknak. A legnagyobbak közé tartozott, emléke örökké velünk marad" - írta a Nemzeti Színház.

Sinkó László Nae Ipingescu szerepében Ion Luca Caragiale ''Zűrzavaros éjszaka'' című komédiájának próbáján a Nemzeti Színházban 2013 októberében

MTI / Kallos Bea

Juhász Árpád geológus, akivel a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozaton dolgoztak közösen, Facebook-oldalán a következőképp emlékezett: "Fekete hét volt ez számomra. Tegnap távozott Sinkó Laci is az örök vadászmezőkre, talán megtesz ott is másfélmillió lépést."

Sinkó Lászlót az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti. Mint közleményükben írták: "erős karakterformáló egyénisége miatt emlékezetesek színpadi alakításai, jellegzetes hangja számos filmet juttatott sikerre. Színészi és emberi hitelesség, legendás szakmaszeretet jellemezte életét és színészi magatartását." Temetéséről később intézkednek.

Sinkó László Budapesten született 1940. március 18-án. 1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán - írja róla a Wikipédia. 1962–1966 között a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1966-1982 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. Tizenkét szezont töltött itt. 1994 és 1998 között az Új Színház színésze, 1998–2003 között szabadúszó volt; 2003 óta a Nemzeti Színház tagja.

Hosszú ideig volt Anthony Hopkins állandó magyar szinkronhangja. Többször szólaltatta meg Jack Nicholsont, Gene Hackmant és Leslie Nielsent, valamint a Macskafogóban Nick Grabowskit is.

Két alkalommal rendezőként – Halleluja (1995); Nyugállomány előtt (2001) – is bemutatkozott.