Éjszaka eldől, van-e még értelme a tévés díjátadóknak
2015-ben már több jó sorozat készül, mint amennyit egy ember meg tud nézni, így kiemelt szerepe van az olyan minőségi szűrőknek, mint az éves Emmy-díjátadó. Egy sor változás történt a jelölések szabályzatában, elvileg azért, hogy minél több ember véleményét tükrözze a végeredmény – ha például sorozatban hatodjára is a Modern család lesz a legjobb vígjátékszéria, kisebbfajta lázadás várható a sorozatrajongók részéről.
Mindig lesznek olyanok, akik a díjkiosztó gálák eredményeit nemhogy nem tartják mérvadónak, de egyenesen azt állítják: ha valami díjat nyer, azt csak kihagyni érdemes. De azt el kell ismerni, hogy egy-egy díj legalábbis segítséget jelenthet a sorozatdömpingben való eligazodásra.
Új trendek, új szabályok
A mindenféle díjakat kiosztó akadémiákat szokás azért ostorozni, mert belterjesek, elitisták és semmilyen módon nem veszik fel a ritmust az aktuális trendekkel. Ehhez képest a Televíziós Akadémia már csak azért is dicséretet érdemel, mert az idei Emmy-gála előtt több fontos szabálymódosítással frissítette fel a jelölési rendszerét. Ezek közül a négy legfontosabb:
- Az eddigi hat helyett idéntől hét jelöltet állítanak a legjobb drámasorozat és a legjobb vígjátéksorozat kategóriájában. Ez azért fontos, mert – ahogy azt az akadémia tagjai is belátták – egyre több sorozat készül, az egyre nagyobb verseny pedig több remek sorozat esélyeit kinyírja.
- Az eddigi, nagyon szűk körű szavazás helyett mostantól minden akadémiai tag szavazhat a jelöltekre, így a nyertesek listája valószínűleg jobban fogja képviselni a sorozatrajongók akaratát, mivel nem egy maroknyi szakember dönt majd a díjak sorsáról.
- Megszűnik a minisorozat kategóriája, helyette limitált sorozatnak fogják hívni azokat a szériákat, amik legalább két epizódból állnak, egy kerek történetet mesélnek el, és a következő évadokra nem térnek vissza a karakterei és a cselekményszálai. Ezzel elkerülhetővé válik az a kategóriacsalás, amivel az olyan folytatólagos, viszont kevés epizódszámú évadokkal futó sorozatok, mint a Sherlock vagy a Luther minisorozatként induljanak, az antológiasorozat-formában működő True Detective pedig a konvencionális drámák közt versenyezzen.
- Különszedték az eddig „variety” címszó alatt egy kategóriában versenyző két műfajt, a talk show-kat és a szkeccsalapú műsorokat, így nem lesz egymás vetélytársa a paródiákkal és egyéb komikus jelenetekkel operáló Saturday Night Live a szintén viccesen előadott, de mégiscsak társadalmi-politikai kommentárral foglalkozó Jon Stewart Daily Show-jának.
Szintén fontos változtatásnak tűnik, hogy mostantól nem a jelentkezők döntik el, drámaként vagy vígjátékként nevezik a sorozatukat, hanem egy irányelvet kell követni: a félórás sorozatok vígjátékok, az egyórásak pedig drámák – a játékidőt reklámokkal együtt kell érteni, egyórás sorozat lehet például 40, 50 vagy akár közel 60 perces epizódokat tartalmazó széria is. Az új szabály jelentőségéből valamelyest levon, hogy így is be lehet adni egy kérvényt, hogy a másik kategóriába kerüljenek – ezt eddig csak három sorozatnál fogadták el (Glee, Shameless és Jane the Virgin), és egyikük sem szerzett végül jelölést. Az Orange Is the New Black készítői pedig hiába szerették volna, ha újra a komédiák közt indul a széria, visszautasították a kérvényüket.
Búcsúzók és lemaradók
Az előző évhez hasonlóan – amikor a Breaking Bad jutalmazására adódott egy utolsó nagy lehetőség – az idei gálán is fontos szerepet kap egy-egy búcsúzó sorozat. A drámai kategóriában – és a vonatkozó színészi listákon – nagy reményekkel indul az első négy évadjáért kitüntetett Mad Men, ami a legutóbbi három Emmy-szezonban mellőzve volt. A komédiáknál pedig a nálunk Városfejlesztési osztály címen futó Office-klón, a Parks and Recreation készítői izgulhatnak, hátha a szélesebb körű szavazással megtörik a jég, és az öt éve egyfolytában nyerő Modern család helyett őket választják a legjobbnak.
Nem árt tudni, hogy a 2015-ös Emmy-díjra azokat a sorozatokat lehetett jelölni, amelyeknek legalább egy fél évadja 2014. június 1. és 2015. május 31. között adásba került, ez az intervallum pedig a tradicionális tévés műsorrend logikájából fakad. A kábeltévék, majd az online tévészolgáltatók térnyerésével azonban ez a dátumszámítás teljesen borult, az őszi szezon mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nyári sorozatok, de már március-április környékén is lehet találni izgalmas premiereket.
Ennek a dátumozási rendszernek köszönhető, hogy hiába ment már le idén nyáron a női börtönös Orange Is the New Black harmadik évada, a 2015-ös Emmyre csak a tavaly júniusban a Netflixre került második szezonnal lehetett nevezni. Hasonló a helyzet a True Detective-vel, aminek első évadja 2014. január és március között futott, kapta is a jelöléseket tavaly, a második szezon azonban idén június 21-én mutatkozott be, így három héttel lecsúszott a nevezhetőségről – ha esetleg valamiért kedve támad jelölni az akadémiának a kissé félrecsúszott második évadot, azt majd jövőre tehetik csak meg.
A Mad Men mindent vihet
Ha van biztos kategória, akkor az idén pont a legrangosabb díjért folyó játszma: a legjobb drámasorozatot megtippelni nem lesz nehéz. A melankolikus hetedik évadjával búcsúzó, kritikus- és szakmabeli kedvenc Mad Men ugyanis már négyszer hazavitte a fődíjat, és elég nehéz elképzelni, hogy még egyszer utoljára nem használnák ki a lehetőséget az akadémia tagjai, hogy fejet hajtsanak Matt Weiner szériája előtt. A másik hat jelölt közül ráadásul négyen is – magukhoz képest – gyengébb évadot tudhatnak maguk mögött (Downton Abbey, Homeland, Kártyavár, Trónok harca), az újonc Better Call Saul pedig egyelőre nem feltétlenül győztes-kaliber, így legfeljebb az erős második évadjával induló Orange Is the New Black rondíthat bele a Mad Men búcsúünnepébe.
Ha Jon Hammnek nem jönne össze a legjobb drámai színész díja, az azt jelentené, hogy nyolc jelöléséből egyet sem tudott szobrocskára váltani Don Draper karakteréért – ezzel olyan társaságba kerülne, mint a szerepükért egyaránt 6-6 jelölést begyűjtő, de díj nélkül búcsúzó Martin Sheen (Az elnök emberei), Hugh Laurie (Doktor House) vagy Steve Carell (The Office). Az elmúlt évek nyertesei közül ketten is ott vannak a vetélytársak közt (Jeff Daniels ismét a The Newsroom főszerepével száll harcba, Kyle Chandlert korábban a Friday Night Lights-ért díjazták), de Kevin Spacey győzelmének is sokan örülnének.
Női fronton sem gyengébb a drámai felhozatal, de sokatmondó az a tény is, hogy a tavalyi jelöltek közül csak ketten tudtak átcsúszni az idei listára is: a Homelandben még mindig nagyon erős Claire Danes és a Kártyavár First Ladyje, Robin Wright. A nagy esélyes itt is a Mad Men képviselője, a Peggy szerepében még egyszer nagyot futó Elisabeth Moss, akinek egyetlen igazi kihívója Taraji P. Henson lehet, az Empire című zeneipari kvázi-szappanopera shakespeare-i hőse, Cookie Lyon szerepében.
A komédiáknál kezdődhet az igazi változás
Az egyik legtöbbet vitatott kategória a legjobb vígjátéksorozaté, ugyanis amíg az elmúlt öt évben sorozatban nyert ötször a Modern család, addig olyan szériák maradtak díj nélkül, mint az Office, a Parks and Recreation vagy a Louie. Idén is tömve van a kategória olyan egyedülállóan eredeti jelöltekkel, mint az önmarcangoló stand-upos csetlés-botlásait bemutató Louie, a tech-világot humorral felforgató Szilícium-völgy, a coming outoló transznemű apukás Transparent, a fontoskodó Fehér Ház-sorozatok paródiájaként is felfogható Az alelnök vagy a körülírhatatlanul bolondos Netflix-komédia, az Unbreakable Kimmy Schmidt. Ha azonban ezeknek nem sikerül elég széles támogatást szerezniük, még mindig ott van az utolsó évadját letudó áldokumentumfilmes Parks and Recreation, ha az akadémia nem akarja még jobban magára haragítani a sorozatkedvelőket egy újabb Modern család-győzelemmel.
Érdekes módon a fantáziadús, de az alánevetős műfaj korlátoltságai miatt egyre fáradtabbá váló Agymenők most nem játszik a fontosabb kategóriákban, úgyhogy az elmúlt öt évben négyszer győzedelmeskedő Jim Parsons most még jelöltként sem szerepel az Emmy-névsorban. A nagy nyertes így az a Jeffrey Tambor lehet, akiről a The Larry Sanders Show és az Arrested Development idején is elmondták már, hogy ezt az alakítását nehéz lesz felülmúlnia, de úgy tűnik, az idős korában transzneműségét bevalló családapa karakterében újabb aranybányára lelt a Transparent főszereplője. Nehéz elképzelni, hogy valaki elvegye tőle a győzelmet, még a két majdnem-önmagát játszó színész, Louis C.K. (Louie) és Matt LeBlanc (Episodes) sem szorongathatja meg.
A nőknél az a helyzet, hogy hiába van teli a mezőny olyanokkal, akik simán megérdemelnék, hogy az elmúlt három évet végignyerő Julia Louis-Dreyfus helyett ők vigyék haza a szobrocskát, Az alelnök talán a legjobb évadját tudhatja maga mögött, mind történetében, mind a színészi alakítások terén. Pedig olyanok futnak ellene, mint a Parks and Recreation főszerepével valószínűleg díjtalanul maradó Amy Poehler, a Birdman-narratívába beleillő lecsúszott, de visszatérés előtt álló színészt játszó Lisa Kudrow a The Comebackből vagy a szkeccseivel az internet kedvencévé váló Amy Schumer.
A jelöltek névsorában tehát benne van annak a lehetősége, hogy a kiszámítható ízlésű, tradíciókhoz ragaszkodó Televíziós Akadémia felvegye a ritmust az elképesztő mértékben fejlődő sorozatvilággal, és az Emmy-díjak ne egy szűk kör benyomásait, hanem a tényleges sorozatrajongók véleményét tükrözzék. Ha viszont megint csak egy Modern család-díjesőt tartogat az este, akkor ideje felhagyni a reménnyel, hogy az Emmy-díj újra aktuális és releváns tud lenni.
A legfontosabb kategóriák jelöltjei |
Legjobb drámasorozat: Better Call Saul (AMC), Downton Abbey (PBS), Homeland (Showtime), Kártyavár (Netflix), Mad Men (AMC), Orange Is the New Black (Netflix), Trónok harca (HBO) Legjobb vígjátéksorozat: Az alelnök (HBO), Louie (FX), Modern család (ABC), Parks and Recreation (NBC), Szilícium-völgy (HBO), Transparent (Amazon), Unbreakable Kimmy Schmidt (Netflix) Legjobb drámai színész: Kyle Chandler (Bloodline), Jeff Daniels (The Newsroom), Jon Hamm (Mad Men), Bob Odenkirk (Better Call Saul), Liev Schreiber (Ray Donovan), Kevin Spacey (Kártyavár) Legjobb drámai színésznő: Claire Danes (Homeland), Viola Davis (Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot), Taraji P. Henson (Empire), Tatiana Maslany (Sötét árvák), Elisabeth Moss (Mad Men), Robin Wright (Kártyavár) Legjobb vígjáték-színész: Anthony Anderson (Black-ish), Don Cheadle (Gátlástalanok), Louis C.K. (Louie), Will Forte (The Last Man on Earth), Matt LeBlanc (Episodes), William H. Macy (Shameless), Jeffrey Tambor (Transparent) Legjobb vígjáték-színésznő: Edie Falco (Jackie nővér), Lisa Kudrow (A visszatérés), Julia Louis-Dreyfus (Az alelnök), Amy Poehler (Parks and Recreation), Amy Schumer (Inside Amy Schumer), Lily Tomlin (Grace and Frankie) |