Nyílt levélben (itt az eredeti szöveg franciául, illetve angolul) fejtette ki véleményét Michel Houellebecq, korunk egyik legismertebb francia írója. A térkép és a táj, az Elemi részecskék, szerzője eddig is megosztó személyiségnek számított, legutóbbi könyve, a Behódolás világszerte, így nálunk is vita tárgya volt.

Michel Houellebecq

MTI / Kovács Tamás

Houellebecq az olasz Corriere della Serában közölte nyílt levelét, melyben leginkább a francia politikusokat ostorozza a párizsi terrortámadások miatt.

Az írás első része a párizsi hangulatról elmélkedik, arról, hogy még egy ilyen megrázó esemény után is megy tovább az élet a megszokott kerékvágásban. A szerző visszaemlékezik az 1986-os párizsi robbantásokra, amelyek után egy hétig tapintható volt a félelem. "Nagyon jól emlékszem a hangulatra az első héten a metróban. A kocsikban abszolút csend uralkodott, az emberek gyanakvóan méregették egymást" – idézi vissza az író az akkori atmoszférát.

Houellebecq ezután tér át a legutóbbi párizsi terrortámadásokra. Úgy véli, "vannak emberek, politikusok akik felelősek azért a szomorú helyzetért, amibe most kerültünk. Előbb, vagy utóbb meg kell vizsgálnunk a felelősségüket. Nem valószínű, hogy a jelentéktelen opportunista államfőnk (Francois Hollande – a szerk.), a született idióta kormányfőnk (Manuel Valls – a szerk.) vagy az ellenzék sztárjai (LOL) jól jönnek ki ebből."

Az író ezután konkrétumokat is felsorol: "ki is csorbította addig a rendőrség hatáskörét, hogy végül már eredeti feladatukat sem tudták ellátni? Ki is volt az pontosan, aki évekig tömte a fejünket azzal, hogy az országhatár csak egy abszurd képzet, a nacionalizmus avítt és émelyítő jele?"

Houllebecq később az iraki és líbiai katonai szerepvállalást is erős kritikával illeti. Szerinte ugyanis ezek a katonai akciók káoszt okoztak az említett országokban, és hogy ugyanezt fogják tenni Szíriával is. Az író mindebből azt a konklúziót vonja le, hogy a francia képviseleti demokrácia megbukott, mert legfontosabb feladatát sem tudta ellátni: képtelen volt megvédeni polgárait.

Houellebecq szerint mindezek tudatában egyetlen megoldás maradt, mégpedig a közvetlen demokrácia, amely úgy véli, "az egyetlen még elérhető út, amelyen óvatosan el lehet indulni egy tényleges demokrácia felé".